A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a WWF Magyarország állatvédelmi szervezet tájékoztató kampányba kezdett a külföldre utazó és az itthon maradó vásárlók felvilágosítására. A harmadik alkalommal meghirdetett akció célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a veszélyeztetett állatok és növények, valamint a belőlük készült emléktárgyak kereskedelmének természetkárosító hatására. A budapesti kampány fő üzenethordozója a 6-os villamos egyik kocsija. Az akció ideje alatt több, mint 70.000 szórólapot is kiosztanak, illetve a forgalmasabb metróállomásokon 14 képernyőn vetítik a kampányt hirdető reklámfilmet.
Radics Katalin a minisztérium főosztályvezető-helyettese szerint az egész világon, így Magyarországon is egyre inkább jellemző a védett állatok és a belőlük készült ajándéktárgyak, szobrok, fésűk, ékszerek kereskedelme. "Meglátnak egy kismajmot Vietnamban, azt gondolják, hogy náluk jobb helye lenne, megveszik, hazacsempészik. Csak arra nem gondolnak, hogy ezzel újabb állatok befogását, és végső soron az adott faj kipusztulását idézik elő" - fogalmazott. A felvilágosító kampány elsősorban azoknak a magyar turistáknak szól, akik külföldre utaznak. A WWF és a minisztérium azt szeretné elérni, hogy a kiutazók ne vegyenek se védett állatokat, se védett állatokból készült tárgyakat. Sokszor éppen az állatbarátok okozzák a legtöbb gondot. "Ezek gyönyörű állatok, gyönyörű tárgyak, az embereknek tetszenek, vagy megsajnálják őket, és haza akarják hozni" - állítja Radics Katalin. Az osztályvezető-helyettes elmondta, hogy az emberek jóindulatára számítanak, arra, hogy belátják, azzal használnak a legtöbbet az állatoknak, ha egyszerűen nem vásárolnak ilyen emléktárgyakat.
A szárazföldi teknős és az elefántcsont a legnépszerűbb
A kampány másik célja, hogy az itthoni üzletekben se vásároljanak védett állatokból készült termékeket. Bár egyes ajándéktárgyak behozatalához engedélyekre van szükség, és számos más árucikk, például az elefántcsontból készült szobrok, a tengeri teknős páncéljából készült tárgyak megvétele és behozatala egyaránt tilos, sok hazai boltban mégis árusítják őket. Hiába ellenőrzik folyamatosan az üzleteket, amíg kereslet van rá, addig árulni fogják. Radics Katalin tapasztalatai szerint a nem árusítható élő állatok közül a szárazföldi teknős a legnépszerűbb a magyar vásárlók körében. Ezeket elsősorban a Görögországból és a Jugoszláv utódállamokból csempészik be. Két évvel ezelőtt például több mint száz szárazföldi teknőst találtak egy hazai üzletben. Az ajándéktárgyak közül pedig az elefántcsont termékek jelentenek állandó problémát.
Az [origo] által felkeresett üzletek többségében azt állították, hogy nem tartanak sem teknőspáncélból, sem elefántcsontból készült tárgyakat. Néhány budapesti boltban azonban a tiltás ellenére lehet elefántcsont gyűrűket, nyakláncokat és kisebb szobrokat kapni.
További gondot okoz, hogy Magyarországról is csempésznek ki védett fajokat. Nyugat-Európában népszerű a ciklámen és a hóvirág, így ezeket nagy mennyiségben viszik ki az országból. Jellemző még a ragadozó madarak csempészete. A mostani kampány azonban elsősorban a magyar vásárlókra koncentrál. Radics Katalin szerint hatékony a módszer, mert a visszajelzések alapján az előző években is sokakat sikerült lebeszélni védett állatok, illetve belőlük készült tárgyak megvásárlásáról.