Személyeskedő vita Kovács László meghallgatásán

Személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki Kovács László külügyminiszter szombati meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságában. Az ellenzék többek között kifogásolta, hogy Kovács csak három hét múlva adja át a posztot utódjának, Somogyi Ferencnek.

A külügyi bizottság 16 kormánypárti igen, 9 ellenzéki nem ellenében alkalmasnak tartotta a külügyi tárca vezetőjét, Kovács Lászlót november elsejéig szóló posztjára.

Az ellenzék magát az eljárást kifogásolta, "az Országgyűlés és az Európai Unió leértékelésének" nevezve, hogy Kovács László az új kormányban csak három hétig lesz miniszter, mivel november 1-jén elfoglalja helyét a brüsszeli Európai Bizottságban. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke "nevetségesnek" nevezte az egész eljárást, és felszólította Kovács Lászlót, hogy november elsejéig tartó külügyminiszteri megbízatásával kapcsolatban "ne takarózzon" Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.

Több ellenzéki képviselő is kifogásolta, hogy Somogyi Ferenc, Kovács László kijelölt utódja miért csak három hét múlva veszi át a külügyminiszteri posztot. Ellenzéki vélemények szerint a döntésnek "presztízsoka" van, Kovács László leplezni akarja, hogy "a kormánnyal bukott".

Kovács László "cinikus és durva" hangvételként értékelte Németh Zsolt bevezetőjét. A miniszter azt mondta, hogy Somogyi Ferenc nem tudná leadni macedóniai munkáját és átvenni a külügyminisztériumot ilyen szűk időkeretben. Somogyi Ferenc a Matáv Rt. macedóniai irodájában dolgozik.

A politikus "személyes sértésként" értékelte Németh Zsolt szavait, hogy "genetikai tulajdonság" lehet a "pozícióhalmozás", a miniszteri, az EU-biztosi és a korábbi MSZP-pártelnöki posztot beleértve.

A külügyminiszter nem értett egyet azzal az ellenzéki megfogalmazással, hogy "a magyar külpolitika látványos kudarca" volt, amikor a napokban Javier Solana, az Európai Unió főképviselője belgrádi tárgyalásai után Koszovóra összpontosított, és nem hozta szóba a vajdasági "magyarveréseket". Kovács László közölte, hogy éppen pártelnöksége alatt, az első atrocitások idején hívta fel Vojislav Kostunica szerb miniszterelnököt, a Szerb Demokrata Párt elnökét, aki elítélte a cselekményeket és intézkedéseket ígért.

Ellenzéki hozzászólásokra reagálva a külügyminiszter megjegyezte, hogy a 320 ezer szerb menekült betelepítése a Vajdaságba nem az ő első külügyminisztersége, hanem az Orbán-kormány alatt ment végbe és nem emlékszik jelentős tiltakozásokra. Közölte: a házukat, és gyakran rokonságuk egy részét elvesztett menekültek általában ott akarnak revansot venni, ahol a legkönnyebb. Kovács László azt is mondta, hogy a vajdasági magyarok - akik átélik azt, amit kénytelenek átélni - véleménye fontosabb neki, mint Javier Solanáé és a magyar ellenzéké.

Kovács László sikeresnek minősítette az elmúlt két év szomszédpolitikáját, és szorgalmazta a Balkánnal, elsősorban Szerbia-Montenegróra irányuló szegedi és az ukrán kapcsolatok miatt fontos nyíregyházi folyamat fejlesztését.

Az Európai Unió alkotmányával kapcsolatban a politikus annak a véleményének adott hangot: nincs nagy különbség az Országgyűlésben a pátok között abban, hogy nem indokolt a népszavazás, a parlament jóváhagyhatja a dokumentumot.

Röviden érintette az EU energetikai biztosi megbízatására vonatkozó kérdéseket is, kiemelve, hogy a nukleáris energia felhasználásáról komoly véleménykülönbségek vannak az EU-ban is, de egyelőre nem lehet pótolni a több mint 30 százalékos részesedését az energiapolitikában.

Kovács László után Baráth Etele, az EU ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri poszt várományosa jelent meg meghallgatásra a külügyi bizottság előtt. A bizottság kormánypárti tagjai igennel, az ellenzék az ő esetében is nemmel szavazott.