Műtétek is elmaradhatnak a sztrájk miatt

Csütörtöktől sztrájkot hirdet az egészségügyi szakszervezet. Azt azonban a szervezők "stratégiai okok miatt" nem árulták el, hogy eddig hányan jelezték részvételi szándékukat. Egyelőre az sem derült ki, hogy a szakszervezet mennyi plusz pénzt szeretne kicsikarni a kormánytól az akcióval, csak az világos, hogy több pénzt akarnak az egészségügyi dolgozóknak. A munkabeszüntetés a sürgősségi betegellátást nem érinti, de a nem életmentő műtétek elmaradhatnak a sztrájk miatt.

Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke azt mondta, stratégiai okokból nem hozzák nyilvánosságra, hogy hányan akarnak sztrájkolni, mert már több olyan embert megfenyegettek főnökeik, akik jelezték, sztrájkolni akarnak.

Jenei Pálma, a szakszervezet sztrájkbizottságának tagja arra a kérdésre, hogy eddig hányan jelezték részvételi szándékukat, csak annyit közölt, hogy óráról órára változik a létszám, de Budapesten több intézményből, emellett több megyéből is jelezték, hogy sztrájkolni akarnak. Jenei hozzátette: azok az intézmények, ahol sztrájkolnak a dolgozók, értesítik erről a betegeket.

Jenei azzal kapcsolatban, hogy a betegeket hogyan érinti a sztrájk, azt mondta: a fekvőbetegek és a sürgősségi ellátást igénylők nem érzékelnek majd semmit a munkabeszüntetésből. A programozott, vagyis előre eltervezett, nem sürgős műtétek azonban csúszhatnak. A kórházak, rendelőintézetek - ahol sztrájkolnak - úgy fognak működni, mint máskor egy hétvégi, ügyeleti napon. A sztrájk csütörtökön 8-16 óra között tart az előzetes tervek szerint.

Az EDDSZ nem csak október 7-én, hanem azt követően 15-én, 18-án és 21-én is sztrájkot hirdet. Ha nem érik el céljukat, akkor ezután is beszüntetik a munkát egy-egy napon. A szakszervezet alapvetően több pénzt szeretne a kormánytól egészségügyi kiadásokra, ezt most sztrájkkal próbálják kicsikarni.

Cser Ágnes elmondta, hogy eddig írásban rögzített ígéretet nem kaptak, a Pénzügyminisztérium egyik képviselője szóban tájékoztatta őket arról, hogy az egészségügyi alap jövőre nominálisan 8,5 százalékkal nő a kormány tervei szerint. Ez pedig nem elég Cser szerint. Arra azonban nem tért ki a szakszervezeti vezető, hogy pontosan mennyi plusz pénzzel lennének elégedettek.

A sztrájk írásbeli indoklása sem tér ki konkrét követelésekre: "az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók helyzete napról napra nehezebbé válik, napi megélhetési gondokkal küszködünk, a többségünk eladósodott, egyre kevesebben, egyre fáradtabban látjuk el feladatainkat. Bérköveteléseinkkel nem csak a hálapénz megszüntetését szeretnénk elérni, hanem azt is, hogy megfelelő jövedelem mellett, elegendő és jól képzett, egészségügyi és szociális ágazati dolgozó gyógyítsa, ápolja és gondozza" a ráutaltakat.

Mivel a szakszervezet állítása szerint a kormány nem jelölt ki tárgyalódelegációt, így egyelőre nincs esély a megegyezésre. Tóth Judit, az egészségügyi minisztérium szóvivője szerint azért nincs tárgyalódelegáció, mert eddig nem is értesítették hivatalosan a tárcát a sztrájkról, csak a sajtóból értesültek a szakszervezet terveiről. Hozzátette, a vitás kérdésekről nem az egészségügyi minisztériummal kellene tárgyalni. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak kell egyezségre jutniuk, a minisztérium nem munkáltatója a sztrájkra készülő egészségügyi dolgozóknak - mondta a szóvivő.

Arra a felvetésre, hogy az egészségügy finanszírozásáról a kormány dönt, így mégis érintett lenne a minisztérium, azt mondta: a jövő évi bértárgyalások még csak most kezdődtek, a költségvetést sem fogadták még el. Mivel nincs még ajánlat, nincs mit véleményeznie a szakszervezetnek sem, így nem érti, hogy mit kifogásol az EDDSZ - mondta.