Perelnek a betegcsere miatt elbocsátott ápolók

A munkaügyi bírósághoz fordult a szegedi kórházban történt betegcsere miatt elbocsátott beteghordó és két ápoló. A beteghordó ügyvédje szerint ügyfele nem sértette meg a munkaköri leírását, mert abban akkor még sem a beteg azonosítására, sem a kikérdezésére vonatkozóan nem volt szabály. A leírást csak az eset után változtatták meg. A kórház azt állítja, hogy nem a módosított leírás alapján döntöttek.

Forrás: ==

Július elején egy 80 éves ásotthalmi beteg helyett egy azonos korú kisteleki férfit küldtek át a városi kórházból műtétre a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum idegsebészeti klinikájára. A betegcsere a koponya felnyitása után derült ki, a beteg a műtét után pár nappal elhunyt. Az esetet követő fegyelmi vizsgálat során az ápolókra és a beteghordóra szabták ki a legsúlyosabb büntetéseket, elbocsátották őket állásukból. A fegyelmi vizsgálat megállapította, hogy a beteghordó nem győződött meg arról, hogy a megfelelő embert viszi-e a CT-vizsgálatra. Amikor pedig visszavitte az idős férfit az osztályra, nem adta őt át az ápolóknak, hanem egyszerűen a folyosón hagyta.

A fegyelmi tanács megítélése szerint a fektetőbe beosztott ápoló azzal követett el mulasztást, hogy nem követte figyelemmel, hogy az elrendelt CT-vizsgálat valóban megtörtént-e. Az ápolónak az sem tűnt fel, hogy a délelőtt folyamán a másik beteget elvitték, holott ez akkor számára még nem volt kijelölve. Szintén a legsúlyosabb büntetést alkalmazták egy másik ápoló esetében, aki a beteghordóval együtt elmulasztott meggyőződni arról, hogy kit visznek CT-vizsgálatra. A betegcsere idején ügyeletes orvost azonban nem marasztalhatták el, mivel egy külsős cég alkalmazottjaként dolgozott. Ügyét az orvosi kamarához továbbították. A szegedi városi kórház akkori főigazgatója, Nárai György az eset miatt lemondott.

A beteghordó és a két ápoló úgy gondolja, hogy nem hibáztak, ezért perelték be a kórházat. A beteghordó ügyvédje, az orvosi és műhibaperekre szakosodott Ábrahám László az [origo]-nak elmondta, hogy fellebbeznek a kórház döntése ellen, mert nem tartják megalapozottnak. "Már korábban megmondtam, hogy a kórház fegyelmi bizottsága a legkisebbre keni majd a történteket" - fogalmazott az ügyvéd. Ábrahám László szerint a beteghordó nem hibázott, mert a tragikus eset idején nem volt érvényben olyan munkaköri leírás, amely alapján számon lehetne kérni a férfin, hogy a pácienst a vizsgálat után nem vitte vissza a szobájába, hanem a folyosón hagyta. A beteghordó nem sértette meg a munkaköri leírását, mert abban sem a beteg azonosítására, sem a kikérdezésére vonatkozóan nem volt szabály. "A beteghordáson kívül a cigarettacsikkek összeszedése és hasonló feladatok szerepeltek a leírásban" - állítja az ügyvéd. "Július 9-én, egy héttel az eset után készítettek egy másik munkaköri leírást, melyben már szerepeltek azok a feladatok, amiket számon kértek a beteghordón" - mondja Ábrahám László.

Az ápolók és a beteghordó vissza akarják kapni az állásukat a szegedi kórházban. "Az ügyfelem szerette a munkáját, ráadásul terhes a felesége, szüksége van az állására". Az ügyvéd bízik benne, hogy a munkaügyi bíróságon "érvényesül az objektív igazság" és visszakapják állásukat az elbocsátott dolgozók, annak ellenére, hogy tapasztalatai szerint orvosok ellen mindig nehéz nyerni. Ábrahám László elmondta, hogy a kórház részéről semmilyen reakció nem érkezett hozzá.

A szegedi kórház nevében dr. Pajor László elmondta, hogy a fegyelmi tanács szigorú vizsgálat után, a dolgozók szavainak hitelt adva hozta meg döntését. Az esetet nem a módosított munkaköri leírás alapján ítélték meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy nincs minden benne egy munkaköri leírásban, "az elvárható humánum nem szerepel benne, de attól még létezik".

Az ügyben illetékes munkaügyi bíróság a tárgyalást október 21-re tűzte ki.