Handabandázás és álságosság a parlamentben

Nagy a jólét címmel kezdeményezett politikai vitát a Fidesz. Ennek apropója, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltként szeptember elején azt mondta: "ma erős a gazdaság, stabil és nagy a jólét". Később elismerte, hogy hibázott, de az ellenzék azóta is számos alkalommal bírálta ezért a megjegyzésért. A vitanap expozéjában Gyurcsány úgy fogalmazott: jobb az élet ma, mint 2001-ben.

Boros Imre független képviselő azt mondta: annak a kérdésnek a megítélése, hogy mi a jólét, a rendelkezésre álló jövedelemtől és vagyontól függ. Közölte: a rendszerváltás után 1,5 millióval kevesebb állampolgár adózik, nekik mégis növekvő adóterheket kell viselniük. A politikus példaként említette, hogy egy forint bérből 30 fillér kerül a munkavállalóhoz.

Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt két évben egy sor intézkedést hozott, ami a szegénység felszámolásának irányában hatott. A képviselő közölte: emelték a gyest, az anyasági támogatást, a családi pótlékot, bevezették a nagyszülő-gyest, 500 ezer gyerek jut ingyen tankönyvhöz, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő bölcsődések és az óvodások esetében ingyenessé tették az étkezést.

Harrach Péter (Fidesz) közölte, hogy a kormány családpolitika helyett szegénypolitikát folytat. Mint mondta, az Orbán-kormány nem a gazdagoknak adott kedvezményeket, hanem azoknak a dolgozó családoknak, amelyek a legnagyobb terhet viselik. Elmondta: nem igaz, hogy nem emelkedett a családi pótlék a Fidesz-kormány alatt, ugyanis a kiegészítő családi pótlék jelentősen nőtt. Harrach Péter azt mondta, az első ciklusban 8 százalékkal, a második ciklusban 12 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke, ezért az Orbán-kormánynak meg kellett akadályoznia a további lecsúszást.

Vojnik Mária, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára válaszában azt mondta, hogy az Orbán-kormány, semmibe véve a nyugdíjtörvényt, 52 milliárd forintot vett el a nyugdíjasoktól. Hozzátette: míg 2002-ben 1364 milliárd forintot fordítottak nyugdíjkiadásokra, addig jövőre 2084 milliárdot fognak.

Áder János (Fidesz) az államtitkárnak válaszolva közölte: nem 50 milliárd forintot vettek el a nyugdíjasoktól, hanem 70 milliárd forintot adtak, többet, mint amennyi a törvényi kötelességük lett volna.

Sisák Imre (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány ingyenes étkeztetést ígért minden óvodásnak és a bölcsődésnek, de csak azok kapnak 100 százalékos térítést, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek.

Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy míg 2001-ben és 2002-ben 3200 pályázónak jutott támogatás a Széchenyi-tervből, addig a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében 2003-ban 4800 pályázó kapott.

Ékes József (MDF) a mezőgazdasági termelők adókedvezményeinek szűkítését rótta fel a kormánynak, felidézve az elmúlt két év sertés-, gabona-, tej-, és mostani almaválságát.

Mátrai Márta (Fidesz) arról szólt, hogy több száz fős leépítésekre készülnek üzemek az országban.

Ecsődi László (MSZP) azt nevezte a kormány céljának, hogy inkább a rászoruló rétegeket támogassa az előző kormánnyal szemben.

Szabó Zoltán (MSZP) helyesnek nevezte az előző kormány tevékenységét "az izmos középosztály" érdekében, de szerinte széles rétegek, rászorulók estek ki a felzárkózás lehetőségéből. A kormány kötelességének tekinti e rétegek felzárkóztatását -mondta.

Domokos László (Fidesz) egy bevásárlóközpontnál történt esetet említett a "nagy jólét" kapcsán: közelharc alakult ki az akcióban kínált ötforintos zsömlékért, és egy idős ember, akit elsodortak, eltörte a kezét és a lábát.

A felszólalások végén a kormány nevében reagáló Vojnik Mária államtitkár az igazságosabb társadalomról és a családtámogatások rendszeréről beszélt.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kiemelte, hogy a kormány elsődleges célja a munkahely-teremtés. Mint mondta, két év alatt 40 ezer új munkavállaló talált állást, mert javult a vállalkozások számára a piaci környezet, és az adórendszer módosítása is ezt a célt szolgálja. Hozzátette, hogy a reálbérek 24,1 százalékkal, a nyugdíjak reálértéke 19 százalékkal emelkedett eddig, ami folytatódni fog.