Sokan halnak meg megelőzhető betegségekben

Még mindig nagyon sokan halnak meg olyan betegségekben, melyeket megfelelő életmóddal, szűrésekkel meg lehetne előzni - derül ki a legfrissebb országos egészségfelmérés adataiból. Legrövidebb ideig az észak-magyarországi régió lakói élnek. Ennek a környezeti veszélyek, a szegénység és a munkanélküliség az oka - írja a Népszabadság.

A javuló életkilátások ellenére Magyarországon még mindig indokolatlanul nagy a veszélye annak, hogy keringési vagy daganatos betegség okozta súlyos szenvedés előzze meg a halál bekövetkeztét. Ezeket a betegségeket megfelelő életmóddal nagyobbrészt meg lehet előzni. A hamarosan nyilvánosságra kerülő legfrissebb népegészségügyi jelentésből az is kitűnik, hogy a súlyos betegségek aránytalanul nagymértékben veszélyeztetik a fiatalokat, a nőket, a munkanélkülieket, a magányosan élő férfiakat és a szegényeket, valamint a néhány száz fős falvak lakóit. Többnyire azokat, akik kevéssé választhatják az egészséges életmódot - írja a Népszabadság. Elmozdult a mélypontról viszont a születéskor várható élettartam. Az elmúlt évtizedben a férfiak további négy, a nők három év életesélyt kaptak.

Az egészségmegőrzésben döntő szerepe van a társadalmi státusnak - mondta a Népszabadságnak Vitrai József kutató. Sokkal ritkább lenne a keringési rendszerhez köthető betegség (a magas vérnyomás, az infarktus, az agyvérzés) egészséges, kalóriaszegény, zöldségben gazdag táplálkozással, elegendő mozgással, a testsúly karbantartásával. Javíthatna ezen, ha nagyobb szerephez jutna a megelőzés. Ha az egyéni kockázatfelmérés, életmód- tanácsadás éppúgy része lenne a házi orvoslásnak, mint a receptírás.

Különösen kedvezőtlen helyzetben vannak Észak-Magyarország és az Észak-Alföld lakói. Ők jelentősen kevesebb ideig élnek, mint az ország más részein lakók. Ennek a környezeti veszélyek, a szegénység és a munkanélküliség az oka. A leghosszabb életre a nyugat-dunántúliak, illetve a közép-magyarországiak számíthatnak. Az 500 főnél kisebb településeken a vezető halálok mindegyikében az átlagosnál többen haltak meg. A legrosszabb társadalmi-gazdasági státusú és a legkedvezőbb helyzetű településeken élők életkilátásai közötti különbségek az elmúlt évtizedben nőttek, ideértve a Budapest tehetősebb és szegényebb kerületei közötti eltéréseket is.