"A levéltár kényszerhelyzetben van, ha valaki politikusról, vagy más közszereplőről akar adatokat kérni, hogy kapcsolatban állt-e a pártállam titkosszolgálataival" - fogalmazott Kónyáné Kutrucz Katalin főigazgató-helyettes, aki hozzátette: "még a legegyértelműbb esetekben sem dönthetünk úgy, hogy az illető közszereplőnek minősül, és ezért nem adhatjuk ki a vele kapcsolatos adatokat" A törvény szerint ugyanis az érintetteknek kell nyilatkozniuk arról, hogy elismerik-e a közszereplői mivoltukat. "Ilyen esetekben a levéltárnak kell kinyomoznia az érintett elérhetőségét" - jegyezte meg Kutrucz Katalin, aki szerencsésebbnek találná, ha a jogszabály - az átvilágítási törvényhez hasonlóan - bizonyos tisztségek esetén (képviselők, kormánytagok stb.) közszereplőnek minősítené egykori, illetve jelenlegi betöltőit, így az adatszolgáltatás sokkal gyorsabb és gördülékenyebb lehet.
Jelenleg ugyanis, ha az érintett nem ismeri el közszereplői minőségét, a levéltárnak el kell utasítania a betekintési kérelmet. A kérelmezőnek (ha elég eltökélt), be kell perelnie az ÁSZTL-t a Fővárosi Bíróságon, hogy adatokat kaphasson, amely hosszú időre elnyújthatja az eljárást. "Abszurd, hogy az ÁSZTL egy jogszerű döntésért beperelhető" - véli Kutrucz Katalin, aki szerint a jogalkotó nem gondolta annak idején végig ezt a részt.
Az [origo] októberben indított pert a levéltár egyik döntése ellen, mivel három politikus nyilatkozata miatt (nem ismerték el közszereplői minőségűket) meg kellett tagadnia az adatszolgáltatást.
A veseleverés is titkos adatnak számít
A főigazgató-helyettes további módosításokat is jónak látna a törvényben, amelyekről egy szakértői anyagot készít az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának. Ennek alapján a bizottság egy kormánypárti és egy ellenzéki tagja közösen módosító indítványt nyújt majd be a parlament elé.
"Képtelenség az is, hogy az egykori politikai elítéltek nem ismerhetik meg az őket érintő nyomozati iratokat" - hozott példát a további változtatnivalókra a főigazgató-helyettes, aki szerint minden tisztességes országban megtudhatják az áldozatok és hozzátartozóik, hogy mi alapján emeltek ellenük vádat.
"Az egészségügyi adatok egy részét is kivenném a különleges adatok közül, mivel ezért nem lehet például információkat szerezni a fogolyverésekről, mivel az orvosi látleletek évtizedekre titkosítva vannak" - mondta Kutrucz Katalin.
Gyakran előfordul, amikor a megfigyelt kikéri a róla készült jelentéseket, akkor azon több a kihúzott rész, mint az olvasható szöveg. "Így például a két megfigyelt lehallgatott beszélgetése esetén a kérelmező a másik szövegét nem kaphatta meg, míg ha egy harmadik személlyel folytatott eszmecseréjét rögzítették, akkor ez a korlátozás nem érvényesül" - hívta fel a törvény hibájára a levéltár helyettes vezetője.