Kifogytak a népszavazási érvekből a képviselők

Az egészség nem üzlet címmel kezdeményezett a Fidesz parlamenti vitát. Ezen a kormány tagjai és a kormánypárti képviselők a nem mellett érveltek, mondván: beláthatatlan következményekkel járna, ha az igen győzne a december 5-i népszavazáson. A Fidesz viszont az igen mellett érvelt, mondván: a már magánkézben lévő egészségügyi szolgáltatásokat nem érinti a kérdés.  

Az MSZP vezérszónoka súlyos felelőtlenségnek nevezte a kórházprivatizációval kapcsolatos népszavazást, és a nemet nevezte az egyetlen lehetséges válasznak, míg a Fidesz nevében felszólaló képviselő azt mondta, nem szabad eladni az állampolgárok pénzén felépített kórházakat, és meg kell tartani az állam felelősségét az egészségügyi ellátásban.

Burány Sándor szocialista képviselő közölte: a népszavazási kezdeményezés egy olyan törvény megsemmisítésére irányul, ami már nem volt hatályos a referendum kiírásakor. Hozzátette: az alkotmánybírák egy része szerint a népszavazás ezzel eleve okafogyottá vált, más alkotmánybírák úgy látták, egy eredményes népszavazás jogbizonytalanságot eredményezhet.

A szocialista vezérszónok szerint a népszavazási igen esetén felül kell vizsgálni a vatikáni egyezményt, az egyházi kezelésbe vagy tulajdonba került kórházak ügyét, hiszen a referendum csak állami vagy önkormányzati tulajdont tud elképzelni. Burány Sándor azt mondta, többségi igen esetén módosítani kellene az alkotmányt és korlátozni az önkormányzatokat tulajdonosi joguk gyakorlásában, emellett meg kellene változtatni a helyi önkormányzatokról szóló törvényt.

"Élhet-e egymás mellett kétféle tulajdoni forma, népszavazás előtti és utáni? Ez alkotmányossági aggályokat vet fel, amit megoldani csak úgy lehetne, ha állami tulajdonba vennék vissza például az egyházi kórházakat is" - közölte Burány Sándor. Szerinte az igennel a háziorvosi praxis, valamint a patikák sem lehetnének tovább vállalkozás tárgyai, és meg kell fontolni azt is, mi lesz a kórházakban lévő nagy értékű és vállalkozásba adott berendezésekkel, például a CT-készülékkel.

"Az élet és az egészség értékvédelmére épül az egészségügyi rendszer, ezért nem piac, nem üzlet, hanem szolgálat, amely értékeinek halmaza nemzeti kincs" - fogalmazott a Fidesz vezérszónoka. Gógl Árpád értetlenségét fejezte ki annak kapcsán, hogy a miniszterelnök a szolgáltatás privatizációjáról beszélt, miközben "a referendum kérdése csak az infrastruktúráról szól". Hozzátette: nem az üzleti típusú, hanem a szolidaritás elvű egészségügyi rendszer az, ami mellett a Fidesz kiáll.

Megjegyezte, hogy "Burány Sándor állításaival ellentétben" Bihari Mihály alkotmánybíró nem az Ab határozatával, hanem az indoklással szemben fogalmazott meg különvéleményt. "Az Alkotmánybíróság többségi határozata szerint a feltett kérdés nem utal arra, hogy a már létrejött praxisprivatizációt, magánklinikákat meg kellene változtatni" - közölte Gógl Árpád. Szerinte azt kell tisztázni, milyen rendszert kell kifejleszteni, hogy biztosítható legyen az egészségügyi rendszerben a szolidaritás elve, mert az a gyakorlatban nem működik.

Azt is elmondta, hogy az önkormányzati törvény szerint az Országgyűlés biztosítja a kötelező ellátáshoz szükséges anyagi feltételeket, bár - mint mondta - a jövő évi költségvetés ennek nem tesz eleget. Gógl Árpád végül közölte: átadja Gyurcsány Ferencnek Gerő Ernő egykori bizalmas anyagát, amely az első, 1950. szeptember 14-i államosítás módszereit, technikáját, céljait tartalmazza. Hozzátette: nem volna jó, ha az akkoriak megismétlődnének.

A magyar egészségügyben a rendszerváltás mindeddig elmaradt, "az egészségügy éppen ezért a túlélő múlt maga, a létező szocializmus ilyen értelemben vett utolsó maradványa" - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka. Hozzátette: a szabad demokraták azért voksolnak majd nemmel a kórházprivatizációval kapcsolatos kérdésre, mert akik az igen szavazatra buzdítanak a népszavazáson, azok azt kérik, hogy "az államszocializmus utolsó maradványára mondjunk igent".

Szerinte a politikusok 15 éve tétováznak, és nem képesek megvalósítható válaszokat adni az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekre, illetve nem képesek arra sem, hogy ezekben szót értsenek egymással. Közölte: amíg a finanszírozási rendszert nem alakítják át, addig nincs esély az egészségügy hiányosságainak orvoslására.

Az SZDSZ frakcióvezetője azt mondta: ennek a népszavazásnak az a tétje, hogy elvágjuk-e annak az esélyét, hogy a politika végre konszenzussal meghozza a kiúthoz szükséges döntéseket, mert az egészségügynek pénz kell, amelyet a költségvetés nem tud előteremteni, ezért teret kell adni a magántőkének.

Csáky András, az MDF vezérszónoka kiemelte: a magántőkének van helye az egészségügyben, de "történelmi hiba lenne" a javak elosztásában és birtoklásában jelentős szerephez juttatni a befektetőket. Szerinte az ellenőrizetlen tőkebevonással éppen a megszüntetni kívánt ellátási egyenlőtlenségeket fokoznák, és a rosszabb körülmények között élők társadalmi felzárkóztatását nehezítenék. Azt mondta: tévedés azt hinni, hogy az ágazat évtizedes lemaradását a privatizáció által szerzett pénzzel lehet megoldani.

Az MDF-es politikus szerint a magyar egészségügyi rendszer alapvető problémáiból fakadóan a struktúra racionalizálása, a konszolidáció és a fenntartható finanszírozás az a három elem, amelyet egymással összhangban, de nem egybemosva, nemzeti program keretében kell kezelni.

A kórházprivatizációval kapcsolatos népszavazási kérdés értelmezéséről kétperces hozzászólásokból álló vita bontakozott ki a kormánypárti és ellenzéki képviselők között.

Az ellenzéki képviselők szerint a népszavazási kérdés csak az ezután privatizálni akart egészségügyi intézményekre vonatkozik, míg a kormánypártiak szerint, ha a népszavazáson az igenek győznek, újra állami, önkormányzati tulajdonba kell venni a már privatizált intézményeket.

Salamon László (Fidesz) Burány Sándor felszólalására reagálva azt mondta, nem kell alkotmányt módosítani, ha a népszavazáson az igenek győznek, ebben az esetben ugyanis az Alkotmánybíróság nem engedte volna meg, hogy kiírják a népszavazást. Hozzátette: az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy szerzett jogot nem lehet elvenni, ezért a privatizált intézmények tulajdonosainak nem kell félniük.

Szabó Zoltán (MSZP) szerint, ha a népszavazáson az igenek győznek, meg kell semmisíteni az egészségügyi intézmények finanszírozásáról szóló jogszabályokat, amely megakadályozza, hogy a kórházak eladása után az új tulajdonos szállodát üzemeltessen benne. Közölte: ha nem államosít az Országgyűlés, akkor ellátás nélkül marad Magyarország jó háromnegyed része.

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára azt mondta, a kérdés arra vonatkozik, hogy például a családorvosi rendelőket, patikákat, fogorvosi rendelőket állami, önkormányzati tulajdonban kell tartani.