Nem támogatta az ügynöktörvényt a szakbizottság

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága tárgysorozatba vette, de általános vitára nem tartotta alkalmasnak az SZDSZ ügynöktörvény-javaslatát. A javaslat elfogadása esetén kiderülhetne, hogy a közszereplők és közvéleményformálók közül ki működött együtt a pártállam titkosszolgálataival.

Tárgysorozatba vette, de általános vitára nem tartotta alkalmasnak a nemzetbiztonsági bizottság Mécs Imre (SZDSZ) és Fodor Gábor (SZDSZ) képviselő javaslatát, amelynek lényege, hogy az átvilágítandók körét kiterjesztenék a volt III-as főcsoportfőnökség egészére - tájékoztatta az MTI-t a testület szocialista alelnöke, Tóth Károly, aki hozzátette, hogy az MSZP-sek nem vettek részt a szavazáson.

Az SZDSZ néhány héttel ezelőtt jelentette be, hogy újra benyújtja a korábbi ügynöktörvény-javaslatát, amelyet a D-209-es botrány kirobbanása után készítettek, és amelynek elfogadásáról megegyeztek a kormánypártok. Néhány szocialista képviselő az utolsó pillanatban benyújtott, és MDF-es asszisztálásával elfogadott módosító javaslata azonban megcsonkították, így végül nem fogadták el a javaslatot. Az SZDSZ-es politikusok az utóbbi hónapokban kipattant ügynökbotrányaival indokolták az ügynökkérdés rendezésének szükségességét, "ugyanis nem lehet nyugodt a jövőnk, ha nem tiszta a múltunk".

Az átvilágítás azt célozza, hogy megállapítsák, bizonyos személyek érdemben együttműködtek-e a korábbi állampárti elnyomó szervezetekkel. Az átvilágítandók körébe beletartoznak többek közt a közélet formálásában szerepet vállalók, az egyházak, a szakszervezetek, a köztestületek vezetői, valamint a 10 ezer lélekszám feletti települések polgármesterei is.

A javaslat az SZDSZ, az MDF és a Fidesz szavazataival került tárgysorozatba, az általános vitára alkalmasságot azonban már csak az SZDSZ támogatta - mondta Répássy Róbert, a testület fideszes tagja, aki hozzátette, hogy a javaslatot tárgyalási alapnak elfogadják, de súlyos jogi, alkotmányossági és politikai kifogásaik vannak, ezért nem támogatták az általános vitára alkalmasságot.

"Többek között nem értünk egyet azzal, hogy ne legyen semmilyen szankciója az érintettségnek, nem értünk egyet azzal, hogy visszalépést jelent a jelenlegi törvényhez képest az átvilágítandók köre, hiszen a javaslat szerint egyes személyi körök kikerülnének az ellenőrzés alól" - mondta Répássy. Nem értenek egyet - folytatta - az átvilágítás javasolt módszerével sem, hiszen annak értelmében automatikusan nyilvánosságra hoznának mindenféle ügynöklistát, beszervezési nyilatkozatot. "Azt tartjuk alkotmányosnak, amit az Alkotmánybíróság, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt le kell folytatni egy bizonyítási eljárást, meg kell vizsgálni, hogy a beszervezés ténye, a listán való szereplés mögött valódi állambiztonsági tevékenység van-e" - jelentette ki Répássy Róbert.

[origo]/MTI