Az Alkotmánybíróság visszaszigorította a drogtörvényt

A büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület azokat a részeket töröltette a törvényből, amelyeket ebben a kormányzati ciklusban fogadtak el, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett szigorú szabályozást enyhítsék. Így az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. Ezentúl újra büntethető lesz, aki például egy füves cigiből ad egy slukkot a barátjának.

Eddig nem volt büntethető az, aki hatósági engedéllyel termesztett, szerzett, állított elő, hozott be vagy vitt ki az országból kábítószert. Mostantól a törvény szerint igen: az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette ugyanis a "hatósági engedély nélkül", illetve a "hatósági engedéllyel nem rendelkezőnek" szófordulatokat, amellyel kibővítette a büntethetők körét.

Ezentúl újra büntethető lesz az is, aki a közös kábítószer-fogyasztás során másnak csekély mennyiségű drogot kínál vagy átad. A legutóbbi szabályozás kivette ezt az "elkövetési módot" a büntetendő cselekmények sorából, azonban az Alkotmánybíróság mostani döntése értelmében bűncselekményt követ el, aki például egy füves cigiből ad egy slukkot a barátjának.

Az Ab szerint a drog forgalmazói a társadalom köznyugalmát és közbiztonságát fenyegetik. "A kábítószer-fogyasztásból származó egészségügyi-szociális egyéni és társadalmi következmények nem csak a fogyasztással érintett és már a függés állapotába jutott személy szintjén súlyosak" - tartalmazza a határozat.

Az állam a kábítószerfogyasztás terjedésének "nem lehet tétlen szemlélője", az államnak fel kell lépnie, a szankció nélküli tiltás pedig a nemzetközi vizsgálatok szerint nem hatékony megoldás - áll az Alkotmánybíróság indoklásában.

Kukorelli: alkotmányos indok nélküli az AB-határozat

"Az Alkotmánybíróság gyakorlatában először fordult elő, hogy a testület azonnali hatállyal büntetendővé nyilvánít olyan magatartásokat, amelyek esetében a törvényhozó nem tartotta feltétlenül indokoltnak a büntetőjogi felelősségre vonást" - írja különvéleményében Kukorelli István alkotmánybíró, aki szerint minderre alkotmányos indokok nélkül, az állam büntetőhatalmának túlzott kiterjesztésével, valamint a jogbiztonság sérelmével került sor.

Jogbizonytalanságot okozhat az Alkotmánybíróság mostani határozata - véli különvéleményében Bihari Mihály alkotmánybíró is, aki szerint az AB oly módon avatkozott a Btk-ba, hogy kiszélesítette a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságát.

Az Alkotmánybíróság ezeken kívül több ponton is megállapította az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését. Így például abban, hogy nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek a kábítószer-élvezőket segítő, megelőző, gyógyító programok végrehajtásában közreműködők büntetőjogi felelősségének kérdéseit rendezik.

TASZ: előítéleteken alapul az AB indoklása

"Az AB a mai döntésével elsősorban azt a jogalkotói szándékot lehetetlenítette el, hogy az életben tömegesen előforduló esetek jogi megítélése során megkülönböztessék egymástól a valóban kereskedői cselekményeket elkövető és a dílerkedést nem folytató, együtt fogyasztó fiatalokat" - áll az egyik beadványozó, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közleményében. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság határozatának indoklása számos esetben tartalmaz olyan, elsősorban előítéleteken és morális szempontokon alapuló tévhiteket, és féligazságokat, melyek méltatlanok a magyar alkotmányosság felett őrködő taláros testülethez.

Az Igazságügyi Minisztériumból azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg szakértők tanulmányozzák az Alkotmánybíróság határozatát, és csak néhány nap múlva tudnak majd nyilatkozni.

Az MSZP-frakció határozott véleménye, hogy az elterelés intézménye és a kiépített hálózat a megfelelő szabályozás a kábítószerügy kérdésében - mondta Szitka Péter képviselő, hozzátéve, hogy az elterelés 2300 fiatalon segített.

"Van-e jogalkotási kényszer az alkoholfogyasztás tekintetében", ha a drogfogyasztás esetében sem létezik "kábulathoz való jog" - reagált Gusztos Péter SZDSZ-es politikus az Alkotmánybíróság határozatára és indoklására.

"A demokrata fórum üdvözli az Alkotmánybíróság döntését" - jelentette ki Pettkó András képviselő, aki hozzátette: a 2002. decemberi Btk.-módosítás "alkotmány- és életellenes volt" az MDF álláspontja szerint.