Bessenyei Ferenc 1919-ben született Hódmezővásárhelyen. Pályáját 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte. Két évvel később a Miskolci Nemzeti Színház, 1945-50 között a Budai Színház, majd a Szegedi- és a Pécsi Nemzeti Színház tagja lett. Szerepelt a Nemzeti Színházban és a Madách Színházban, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színházban játszott. Olyan népszerű filmekben is játszott, mint például az Egri csillagok, a Kőszívű ember fiai, vagy a Pacsirta. Színpadon játszotta Hamletet, Bánk Bánt, Ádámot Az ember tragédiájában, Othellót, Görgey Artúrt, Kossuth Lajost, II. Fülöpöt. Felejthetetlen alakítást nyújtott Tevjeként a Hegedűs a háztetőn, Higgins professzorként a My Fair Lady című muscalekben.
Bessenyei Ferenc hatvannégy évet töltött a színpadon. Hosszú pályafutása során számtalan díjban és kitüntetésben részesült, kétszer kapott Kossuth-díjat, elnyerte az érdemes és a kiváló művész címet is, 2000-ben pedig a Nemzet Színészének választották.
Úgy tartották, "ő az, aki nemcsak hangjának erejével, de suttogva is hat". Cenner Mihály színháztörténész így jellemezte: "Amíg a XIX. század színjátszásának Egressy Gábor volt meghatározója, úgy a XX. századé feltétlenül Bessenyei Ferenc". Felesége, B. Élthes Eszter Férjem, a komédiás címmel írt róla könyvet, amikor a művész 85 éves volt.
Az egyik utolsó, vele készült interjúban Bessenyei így nyilatkozott: "Az elmúlás nagyon szép dolog ám, gyönyörűen szép. Ha az ember nem őrjöng, és nem nosztalgiázik, akkor csodálatos. Minden nagyon szép volt. Meg vagyok elégedve."