Molnár Csabát a mostani perben tárgyalt két vádpont mellett egy másik büntetőeljárásban tavaly október végén hivatali visszaéléssel és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsították meg az ügyészi nyomozók. Ezután az országos rendőrfőkapitány rendelkezési állományba helyezte a nyomozót.
A gyanúsítás szerint Molnár Csaba felhívására Kulcsár Attila 2003 júniusában hamisított bizonyítékokat közölt a rendőrséggel annak érdekében, hogy az ügyben ne rendeljenek el nyomozást a lehetséges elkövetők - köztük Kulcsár Attila - ellen. Molnár Csaba korábban a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként részt vett a K&H-ügy nyomozásában.
A megalapozott gyanú szerint 2003 nyarán az akkor még az ORFK pénzmosás elleni osztályát vezető Molnár Csaba felhívására Kulcsár Attila, a K&H Equities akkori vezető beosztású munkatársa egy, az osztályra érkezett feljelentés ügyében hamisított bizonyítékokat csatolt be annak érdekében, hogy ne rendeljenek el nyomozást, és így a lehetséges elkövetők, köztük Kulcsár Attila mentesüljenek a felelősségre vonás alól.
Az ügyészségi nyomozók szerint a 2003. június 24-én történt meghallgatáson Molnár Csaba hivatali kötelességét megszegve a nyomozás megtagadása érdekében Kulcsár Attilát hamis adatok szolgáltatására bírta rá. Kulcsár Attila nyilatkozatát B. János egy másik, általa kihallgatott tanú vallomásaként jegyzőkönyvezte, hogy ezzel az ügyben tervezett érdemi intézkedést megalapozza. Molnár Csaba ezt követően aktívan részt vett a Kulcsár-ügy nyomozásában.