Ütközetre készülnek a Zengő alatt élők

A Zengőre tervezett NATO-lokátor ellen tiltakozó civilek attól tartanak, hogy ismét a testükkel kell megakadályozniuk a védett hegycsúcs katonai beépítését. A Civilek a Zengőért szervezet úgy tudja, hogy a megyei közgyűlés szocialista elnöke beleegyezik az építkezésbe. A helyi tiltakozók úgy érzik, hogy az állam igyekszik megfélemlíteni őket. Hatvan civil szervezet közösen írt a NATO-főtitkárnak, hogy megtudják, a kormány hazudik-e. Valakik betonacélt vertek a csúcs fáiba.

A Zengőre tervezett NATO-lokátor miatt újabb tiltakozásra készülnek a természetvédők és a helyi civilek. "Ha újra építkezni akarnak, akkor abból ütközet lesz." - mondta egy helyi aktivista, aki tavaly télen és ősszel is testével akadályozta a munkálatokat a természetvédelmi területen. A helyiek újra készenlétbe helyezték a riadóláncot, hogy azonnal a hegyre vonulhassanak, ha ott építési munkálatok kezdődnének. A Honvédelmi Minisztérium cáfolja, hogy megindulna a beruházás, és a tárca kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy tartják magukat ahhoz, hogy a kormány leállított minden munkálatot.

A kormány a kilencvenes évek közepén ígérte meg a NATO-nak, hogy légvédelmi lokátort épít a Zengő csúcsára. A természetvédelmi területnek számító csúcson tavaly februárban kezdődött volna a fakitermelés, de ezt a helyiekből és környezetvédőkből álló csoport megakadályozta, többen a fákhoz láncolták magukat. A kormány a tiltakozás hatására leállította a munkálatokat, és egy szakértőkből álló bizottságot állított fel, hogy eldöntsék, mi legyen a lokátorral. A bizottság szerint katonai szempontból a Zengő a legjobb megoldás, de környezetvédelmi szempontból vannak jobb helyek. A bizottság nem javasolt egyértelműen helyszínt, csak több lehetséges terület előnyeit és hátrányait írta össze. A Honvédelmi Minisztérium szerint a NATO csak akkor adja oda a lokátorra ígért 23 milliárd forintot, ha az 2006-ig megépül a Zengőn. Máskülönben a magyar költségvetésnek kell fizetnie a drága beruházást. A katonák szerint a Zengőre tervezett lokátort csak több másikkal lehetne kiváltani, máskülönben nem lehet lefedni a teljes magyar légteret. A minisztérium eddig tízmilliókat költött tervekre, és a csak a Zengő csúcsán tenyésző bánáti bazsarózsák áttelepítésére.

A Zengő védelméért küzdő civil szervezetek szerint egy évvel a tiltakozó akciók kezdete után újra veszélyben a hegycsúcs. Hatvan civil szervezet közös levélben fordult Jaap de Hoop Schefferhez, a NATO főtitkárához. Azt kérdezik a szövetség vezetőjétől, hogy igazat mond-e a magyar Honvédelmi Minisztérium, amikor azt állítja, hogy a NATO csak akkor fizeti a lokátor építését, ha az a Zengőn áll majd. Így a kormány azt üzeni a tiltakozóknak, hogy aki tiltakozik a lokátor ellen, az tízmilliárdokat vesz ki a költségvetésből. A NATO főtitkára kedden kapta meg a levelet.

A Civilek a Zengőért nevű szervezet vezetője, Herbert Tamás azt mondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium egyre keményebb nyomást gyakorol, hogy elkezdhessék a tavaly leállított munkálatokat a Zengőn. A szervezet szerint a HM egyik embere egy helyi önkormányzati képviselőt és a mozgalom egyik vezetőjét is megpróbálta a közelmúltban meggyőzni, hogy álljanak az építkezés oldalára. Bocskai István, a tárca kommunikációs igazgatója szerint senki sem kapott a tárcától felhatalmazást tárgyalásra, a minisztérium kivárja a kormány végleges döntését, addig nem tesznek semmit sem.

A helyi civilek azonban úgy érzik, hogy komoly állami nyomás nehezedik a tiltakozókra. Herbert úgy tudja, hogy Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke beadta már a derekát, és csütörtökön igent mond majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az építkezésre. Györfy Mihály, a helyi tiltakozás egyik vezető aktivistája szerint gyanús egybeesésekről beszélnek az emberek a környéken. Több erdészeti alkalmazott és köztisztviselő is visszavonult a tiltakozástól az utóbbi időben, állítólag azért, mert veszélyben érzik az állásukat. Egy helyi katonatiszt, aki szolgálaton kívül kilovagolt a tavalyi tüntetés idején a csúcsra, két fegyelmit kapott az elmúlt hónapokban. A tiltakozásban részt vevő egyik pécsi középiskola igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény összes alapítványa ellen Apeh-ellenőrzés indult. Hozzá hasonlóan több vállalkozó panaszkodott a környékbeli falvakban, hogy miután a Zengőre vonultak, az Apeh kezdett vizsgálódni cégeiknél. Néhány vállalkozó pedig azt állítja, hogy azóta nem kapnak állami megrendelést, hogy tavaly februárban kivonultak a hegyre, pedig korábban rendszeresen végeztek munkákat az államnak. Ezekre az összefüggésekre nincsenek bizonyítékok, de az érintett falvakban élők között rendszeres beszédtéma.

Györfy fedezte fel, hogy a tavaly megmentett fák törzsén frissen festett V betűk jelentek meg, mindez szerinte arra utal, hogy ismét fát akarnak vágni a környéken. Szerinte az is gyanús, hogy a tervezett lokátorhoz építendő út nyomvonalát rendszeresen tisztítják. Mára virradóra a helyi erdészek viszont azt közölték, hogy a csúcson lévő fákba betontömböket helyeztek. Az erdészek szerint ezzel lassú halálra ítélték a növényeket. Feltehetően valakik így akarták megnehezíteni a fák kivágását, hiszen a betont nehezen viszi a fűrész.