Megközelíthetetlen épületek miatt perelnek a mozgássérültek

A Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületeinek Szövetsége bepereli azon közintézmények egy részét, melyek nem oldották meg az akadálymentesítést a törvényben előírt, január elsejei határidőig. A minisztérium a lejárt határidőt kitolná a törvénysértő állapot elkerülése érdekében, a mozgássérülteket viszont felháborítja, hogy "van egy törvény, amin mindenki röhögve átlépett".

Beperelik a mozgássérültek azon közintézmények egy részét, melyek nem oldották meg az akadálymentesítést a törvényben előírt határidőig. Két hét múlva lesz meg a lista az épületekről, amelyek ügye bíróság elé kerülhet. A Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületeinek Szövetsége arra kérte tagságát, hogy február 15-ig készítsék el azon intézmények jegyzékét, ahová nem tudnak bejutni.

A törvény szerint idén január elsejére kellett volna minden középületet megközelíthetővé tenni a fogyatékossággal élők számára. A rendelkezésre álló hat év azonban kevésnek bizonyult: becslések szerint a középületek kevesebb, mint harmadában tették lehetővé a fogyatékosok akadálymentes közlekedését. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium a január elsején lejárt határidőt kitolná a törvénysértő állapot elkerülése érdekében. Szakály József, a szövetség főtitkára az [origo]-nak elmondta, hogy felháborítja őket, hogy "van egy törvény, amin mindenki röhögve átlépett".

"Nem a bíróságokat akarjuk tovább terhelni"

A perekkel fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a kérdés nem oldódott meg, a mozgássérültek közlekedése, mindennapi élete továbbra is nehéz. "Nem a bíróságokat akarjuk tovább terhelni. Ez a kérdés azonban nemcsak nekünk fontos. A kismamák, a gyerekek ugyanúgy érintettek" - fogalmazott. A főtitkár szerint más, kisebb súlyú ügyekben már régen parlamenti bizottságot állítottak volna föl, a mozgássérültek azonban hidegen hagyják a politikusokat. Arra sem látnak garanciát, hogy a kitolt határidőre elkészülnek az akadálymentesítéssel. 2010-ben újabb határidő jár le, a tömegközlekedés teljes akadálymentesítésének határideje. Szakály József szerint a középületek esetéből kiindulva ennek semmi esélye.

Csak becsült adatok állnak rendelkezésre arról, hogy az országban hogy haladtak az átépítések. A középületek körülbelül 25-28 százalékában valósították meg az akadálymentesítésre vonatkozó kötelezettségeket. Komoly eltérések mutatkoznak a különböző településtípusok között, a fővárosban sokkal jobb a helyzet, mint a kisebb városokban és a falvakban. Épületcsoportonként is vannak eltérések: az akadálymentesítés leginkább az alapellátás területén hiányos, a kórházak valamivel felkészültebbek. Az iskolák akadálymentesítése viszonylag jó ütemben haladt, míg a különböző hivatalok, önkormányzatok, posták, földhivatalok átépítésére alig néhány helyen történt meg. A főtitkár szerint azonban, ha egy-egy mozgássérült be akar jutni a helyi orvosi rendelőbe, és nem tud, nem vigasztalja az a tudat, hogy egy másik településen sikeresen akadálymentesítették a rendelőket.

A fogyatékkal élők határozott fellépést várnak a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületeinek Szövetségétől, legalábbis a szövetség honlapján található szavazás szerint. A válaszadók ötven százaléka ugyanis azt várja, hogy az érdekképviselet "végre mondjon jól oda a kormánynak és követeljen több pénzt a mozgássérülteknek", míg 39 százalékuk az eddigi "következetes, nyugodt, kitartó küzdelem" folytatására buzdít.