A Ringier kiadó által megjelentetett Magyar Hírlap 2003. augusztus 23-án interjút közölt Keller László akkori közpénzügyi államtitkárral, és a cikk bevezetőjében többek között az szerepelt, hogy "Szász Károly (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) volt elnöke) visszahívását szorgalmazza Keller László, a közpénzügyi államtitkár. Ezt immár azzal is indokolja, hogy a PSZÁF elnöke olyan engedélyek kiadásához asszisztált, amelyek nem voltak jogosak."
Az interjúban az is szerepelt, hogy "Szász felelősségét olyan ügyekben is vizsgálni kell, amikor a felügyelet - az elnök tudtával - olyan személyek vállalkozásainak adott pénzintézeti jogosítványt, engedélyt, ahol ezt nem tehette volna meg". Szász Károly ezért mind a lapot kiadó társaságot, mind Keller Lászlót beperelte, személyiségi jogainak megsértése miatt.
A Magyar Hírlapban 2003. augusztus 23-án Kellerrel közölt interjúban a lap olyan hamis látszatot keltett, hogy "a felperes jogsértő módon engedélyezte volna a PSZÁF vezetőjeként egy pénzintézet működését". "Az első-, másodrendű alperesek megsértették a felperes jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait" - mondta ki Pataki Árpád bíró csütörtökön.
A bíróság eltiltotta az alpereseket a további jogsértéstől, és kötelezte őket, hogy elégtétel adásaként saját költségükre jelentessék meg az ítélet rendelkező részét a Magyar Hírlap perbeli cikkével azonos helyen és betűszedéssel, a jogerőre emelkedést követő 15 napon belül, és fejezzék ki sajnálkozásukat. Emellett 10-10 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őket, ugyanakkor elutasította a felügyelet volt elnökének kérését, hogy egy forint nem vagyoni kártérítést is ítéljen meg számára a bíróság.
A bíróság úgy ítélte meg a cikk egészét, hogy "burkolt tényállítás történik arra nézve, hogy a felperes saját személyében, úgy is, mint a PSZÁF elnöke, jogsértő módon egy pénzintézetnek engedélyt adott a működésre, noha ezt nem tehette volna meg". A bíróság szerint nem csupán arra történik utalás, hogy ezt meg kell vizsgálni, hanem ez kijelentő módban is szerepel a cikkben.
A bíróság arra jutott, hogy összességében hamis látszat keletkezik ezáltal a felperes konkrét döntését illetően - mondta Pataki Árpád. Emlékeztetett rá: ebben az ügyben a bíróság korábban helyt adott a PSZÁF keresetének, és sajtó-helyreigazításra kötelezte a lapot.
A Pest Megyei Bíróság tavaly márciusban hirdetett ítéletet ugyanezen cikkel kapcsolatban, akkor a PSZÁF perelte be Keller Lászlót jó hírnevének megsértése miatt. Akkor azt állapította meg első fokon a bíróság, hogy Keller László mondatai véleménynyilvánítások, így elutasították a felügyelet keresetét.