Véletlenül visszavonták az ügynökaktákról szóló módosítást

Az Országgyűlés honlapján olvasható, hogy az MSZP visszavonta az állambiztonsági iratok megismerhetősége érdekében a történeti levéltárról szóló törvényt módosító javaslatát, amelyet hétfőn terjesztett be. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint félreértésről van szó.

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényt módosító javaslatot az országgyűlési honlap szerint pénteken vonták vissza.

A visszavonás okáról Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese az [origo]-nak úgy nyilatkozott, hogy a módosítási javaslatot nem vonták vissza, csupán technikai változtatásokról van szó. Pénteken ugyanis új, javított változatot nyújtottak be, és azt kérték, a régit cseréljék le. A honlapon azonban az jelent meg, hogy azt a változatot, amelyet Burány hétfőn nyújtott át Szili Katalin házelnöknek, visszavonták. A legutolsó változatban Burány szerint mindössze három technikai jellegű pontosítás történt.

Az önálló indítvány, amelyet Hiller István pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető és a frakcióvezető-helyettesek is aláírtak, biztosítaná a történeti levéltár iratainak megismerhetőségét, valamint újra felállítana egy bizottságot, amely a nemzetbiztonsági szolgálatoktól a történeti levéltárba kerülő iratok átadását felügyelné.

A javaslat szerint a levéltár honlapján mindenki számára elérhetővé kell tenni az ott kezelt iratokat. Az onban a korábbi ígéretekkel ellentétben, nem minden típusú dokumentumot tesznek fel a hálóra, mert például a hálózati személyek jelentéseit nem sorolja fel az internetre feltehető iratok között. Felkerülhetnek viszont az állambiztonsági szervek iktatókönyvei, parancskönyveinek, szervezeti egységei éves terveinek, valamint az operatív tisztek saját munkanaplóinak digitalizált másolatai, a hálózati nyilvántartásból a 6-os kartonok (az ügynökök és besúgók személyi lapja), valamint a t-tisztek és szt-tisztek kinevezési parancsait. Az internetre feltett iratok közül tehát gyakorlatilag össze lehet állítani a szinte teljes ügynöklistát, leszámítva azokat az érintetteket, akiknek lapját nem kapja meg a levéltár.

Simicskó István, a Fidesz képviselője szerint "álszentség", amit az MSZP politikusai az ügynöktörvénnyel csinálnak. A politikus úgy vélte, a gondot az okozza, hogy a rendszerváltás idején nem sikerült az állambiztonsági iratok teljes megsemmisítése, több anyag magánszemélyekhez, illetve szervezetekhez is kerülhetett.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényt többek szerint is módosításra szorul. Korábban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) főigazgató-helyettese elmondta az [origo]-nak, hogy több ponton is módosíttatná a törvényt. Kutrucz Katalin észrevételei alapján a nemzetbiztonsági bizottság egy kormánypárti és ellenzéki tagja közösen nyújt majd be módosító indítványt.

A jelenlegi törvény szerint ha az érintett nem ismeri el közszereplői minőségét, a levéltárnak el kell utasítania a betekintési kérelmet. A kérelmezőnek (ha elég eltökélt), be kell perelnie az ÁSZTL-t a Fővárosi Bíróságon, hogy adatokat kaphasson, amely hosszú időre elnyújthatja az eljárást. "Abszurd, hogy az ÁSZTL egy jogszerű döntésért beperelhető" - vélte Kutrucz Katalin.

A főigazgató-helyettes további módosításokat is jónak látna a törvényben, amelyekről egy szakértői anyagot készít az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának. Ennek alapján a bizottság egy kormánypárti és egy ellenzéki tagja közösen módosító indítványt nyújt majd be a parlament elé.