SZDSZ: betelt a pohár ügynökügyben

Utolsó cseppnek minősítette Mécs Imre azt, hogy az MSZP-s házelnök nem nevezte ki az SZDSZ jelöltjét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesévé. "Ez annyira felháborította az SZDSZ meghatározó köreit, hogy az ügynökkérdés újratárgyalását fogjuk kezdeményezni" - mondta a politikus, aki szerint az MSZP ezzel újból megszegte a D-209-es botrány után kötött megállapodást, amely a közszereplők múltjának átvilágítására és a közelmúlt megismerésére vonatkozott. A házelnöknek korábban Kövér László írt levelet, hogy ne nevezze ki az SZDSZ jelöltjét.

"Először egy, néhány MSZP-s képviselő által benyújtott és ellenzéki segítséggel elfogadott módosító javaslattal kiherélték azt az ügynöktörvény-tervezetet, amelyet kölcsönös kompromisszumok révén készítettünk, így nem lett az ügynöktörvényből semmi. Aztán úgy vesszük észre, hogy az előző rendszer titkosszolgálati iratainak átadásában az állambiztonsági érdekek felül vannak reprezentálva a nemzeti önismeret és a múlt megismerésével szemben. Végül az MSZP-s házelnök megakadályozza, hogy egy olyan ember legyen (Gyekiczki András személyében) az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának második embere, aki elkötelezett híve a kutathatóságnak, aki személyes garancia arra, hogy az áldozatok információs kárpótláshoz juthatna folyamatában, noha a bizottsági meghallgatások során többséget kapott a jelöltsége" - sorolta Mécs Imre, aki említette azt az alkut, mely szerint főigazgatót az MSZP jelöli, a helyettesét pedig az SZDSZ.

Még nem dőlt el, hogy pontosan mit lépünk, így az sem, hogy benyújtjuk-e aktualizálva a korábbi ügynöktörvényünket" - mondta Mécs Imre. Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor - aki törvénytelennek nevezte, hogy Szili Katalin házelnök nem nevezte ki Gyekiczkit - szkeptikus a javaslat benyújtásával kapcsolatosan: "valószínűleg napirendre se vennék." Neves egykori megfigyeltek is tiltakoztak az ellen, hogy nem jelölték Gyekiczkit: "vajon a múlt becsületes feltárásának az lenne a legjobb biztosítéka, amire a két legnagyobb parlamenti párt törekszik: hogy éppen az egykori megfigyelteket, illetve képviselőiket tartsák távol az állampárti diktatúra egykori állambiztonsági irataitól?"

Gyekiczki András jelölése a bizottságokban többséget kapott a Fidesz azonban ellenezte kinevezését. A nemzetbiztonsági bizottság fideszes elnöke, Kövér László Gyekiczki meghallgatásán megjegyezte: "ha behunyom a szemem, és eltekintek tértől, időtől és a jelölt személyétől, akkor tetszenek az elképzelései, de ezt nem tudom megtenni, és ezért nem igazán tudom értékelni Gyekiczki András szavait". Kövér elfogultnak tartotta a Gyekiczkit, aki szerinte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyetteseként az ellenzék kiiktatására törekedett. Kövér levelet írt a parlament elnökének, hogy tekintsenek el Gyekiczki András jelölésétől. "Nem tudták megbocsátani, hogy elhagytam őket" - magyarázta Gyekiczki András, hogy mi lehet az oka annak a látható személyes ellenszenvnek, amelyet Kövér László (és pártja) táplál iránta. A rendszerváltás idején Gyekiczki Fidesz-közeli volt, az akkori vezetőkkel a Bibó szakkollégium igazgatójaként szoros kapcsolatban állt.

"Az SZDSZ régi vágya teljesült az állambiztonsági levéltár létrehozásával, az átvilágítás feszegetése pedig nem vezet eredményre, hiszen a rendszerváltás utáni kormánytagok ügynökmúltját vizsgáló bizottság sem jelenthette ki az érintettekről, hogy besúgók voltak, hiába volt némelyiküknek elég vaskos dossziéja" - mondta Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s alelnöke, aki szerint a személyi ügyeket célszerű lenne lezárni. "Ezt nem azért mondom, mert az MSZP-nek félnivalója lenne az átvilágítástól, hiszen a jobboldalon több érintett van" - tette hozzá.

Tizennégy évvel a rendszerváltás után mindenestre a valódi átvilágítás hiányában (kivéve a III/III-asokat) csak néhány politikusról (köztük a kormányfőről) bizonyosodott be, hogy együttműködtek az előző rendszer állambiztonságával. Azt azonban róluk sem lehet tudni, hogy pontosan mit tettek a szocializmus érdekében. Ráadásul mivel ebben a ciklusban derültek ki ezek, a választópolgárok ezeknek az ismeretek hiányában szavaztak rájuk vagy másokra. A szakértők szerint nem véletlen, hogy valahogy mindig sikerül megakadályozni a múlt feltárását, mivel az elmúlt 14 év alatt számos érintett töltött be közbizalmi posztot. Vélhetően nem kevés titkos irat lehet magánkézben (Végvári József, az egykori III/III-as tiszt, a Duna-gate botrány kirobbantója, könyvében ír arról, hogy az szt-tisztek hazavihették anyagaikat, hogy megsemmisítsék azokat, ezt azonban nem ellenőrizték.) Ezekben az anyagokban sok más személyről is lehettek kompromittáló anyagok, amely adott esetben akár kormányválságot is okozhat (D-209 ügy). A közelmúlt teljes feltárásáig ezek a titkos iratok eszközei lehetnek zsarolásnak, és politikai célokra is ki lehet használni.

"Amíg ezt a fejezetet nem zárjuk le, addig a rendszerváltást sem fogjuk lezárni" - utalt a közelmúlt megismerésének fontosságára Kuncze Gábor pártelnök.