Nem akarnak HIV-fertőzötteket alkalmazni

A Positive Futures Partnership felmérése szerint az európai és amerikai vállalatvezetők döntő többsége szerint a HIV-fertőzöttek komoly diszkriminációval szembesülnek a munkahelyeken. A megkérdezettek fele szerint például nem dolgozhatna HIV-fertőzött szakácsként, negyedük pedig a pincérek közül zárná ki őket. Az [origo] több cégnél is érdeklődött, alkalmaznának fertőzött embert. A telefonon megkeresetteknek semmilyen fenntartásuk nem volt, akikkel viszont személyesen beszéltünk, már elgondolkodóbbak voltak.

Magyarországon sebész vagy műtős nem lehet fertőzött

A Positive Futures Partnership nevű szervezet elsősorban a 15 ezer munkaképes korú, londoni HIV-fertőzött támogatására jött létre. Több alkalommal szerveztek már kampányt a HIV-fertőzöttek mellett. Bemutatnak például olyan munkaadókat, akik HIV-fertőzötteket is alkalmaznak. Egyrészt a fertőzöttek számára mutatják be azokat a helyeket, ahol el tudnak helyezkedni, másrészt a munkaadóknak mutatják meg, hogy más cégek nem félnek a HIV-fertőzöttek foglalkoztatásától.

Honlapjukon többek között egy kvízjátékkal igyekeznek szétválasztani a tényeket a fikcióktól a HIV-vírussal kapcsolatban. Többek között olyan közhiedelmeket igyekeznek lerombolni, mint hogy a fertőzést elkaphatja más is a napi munka során vagy hogy a fertőzött ember többet fog betegeskedni, mint más, ezért nem érdemes alkalmazni.

Magyarországon a Pluss Egyesület segíti a HIV-pozitívokat. A szervezetet 1989-ben hozta létre több mint tíz HIV-pozitív személy, valamennyiüket a László Kórházban ápolták. A szervezet a lelki, szociális, jogi segítségnyújtáson túl például tanfolyamokat tart arról, hogyan kell otthon gondozni a HIV-fertőzötteket, illetve az AIDS-betegeket.

"A többség nem kürtöli világgá, hogy HIV-fertőzött" - állította Szabó Zsuzsa pszichológus, a Pluss Egyesület tagja. Az [origo]-nak elmondta: a törvény szerint kizárólag az úgynevezett invazív egészségügyi szakmák esetében kizáró tényező a HIV-pozitivitás, vagyis ott, ahol közvetlen fizikai kapcsolat van például a sebbel, így nagyobb a fertőzés kockázata. Ilyen foglalkozás például a sebészé vagy a műtősé. Ezt a szabályt Magyarországon még sosem szegték meg, vagyis senkit sem bocsátottak még el vagy nem alkalmaztak egy állásra, mert HIV-pozitív.

"Persze Magyarországon is élnek a fertőzöttekkel kapcsolatos olyan tévhiedelmek, amik miatt sokan kerültek kellemetlen helyzetbe" - tette hozzá Szabó Zsuzsa. Példaként elmondta, hogy volt olyan HIV-fertőzött, akiről amikor kiderült az állapota, a munkatársai sorozatban minél kellemetlenebb helyzetekbe hozták, amíg végül önként elment. Van, aki gondosan titkolja fertőzöttségét, mert attól fél, hogy hasonlóképpen járna. A pszichológus ugyanakkor pozitív példáról is be tudott számolni: egy HIV-pozitív személy megosztotta az információt kollégáival, akik viszont azóta mindenben támogatják őt.

Magyarországon még nem volt arra precedens, hogy HIV-fertőzött perelt volna amiatt, mert fertőzöttsége miatt nem kapott állást - mondta az [origo]-nak Kárpáti József, a Háttér a Melegekért Társaság jogásza is. Majd hozzátette: bár lehet, hogy volt már ilyen probléma, hozzájuk még nem érkezett ilyen megkeresés. Egyedül egy olyan ügyük volt eddig, amikor egy fertőzött fiúnak nem engedték megkezdeni középiskolai tanulmányait, annak ellenére, hogy felvették. A fiú szülei nem titkolták a gyerek betegségét, mivel sem lakóhelyükön, sem az általános iskola nyolc éve alatt nem volt gond gyerekük betegségéből. Az ügyben Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese is vizsgálatot indított. Állásfoglalásában megállapította, hogy az iskola igazgatójának nem volt joga megakadályozni a beíratkozást. Fertőző betegségben szenvedő egyén elkülönítéséről ugyanis csak kezelőorvosa intézkedhet. A jelenlegi állásfoglalások szerint pedig a HIV-pozitív személyeket nem kell elkülöníteni - állapította meg az ombudsmanhelyettes. Korábban hasonló állásfoglalás született egy hepatitis C-vel fertőzött diák esetében is.

Diszkrimináció érte a HIV-pozitív rabokat is a tököli büntetés-végrehajtási intézetben, ahol a fertőzötteket elkülönítették, nem léphettek be a közös helyiségekbe, így nem használhatták a könyvtárat, nem vehettek részt a kápolnában tartott istentiszteleteken, de az étkezőbe se mehettek. Az ügyben tavaly októberben az Alkotmánybírósághoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet.

Kapcsándi Dóra