Ellenőrizhetőbbek lesznek a közérdekű adatok

Ha megszavazzák a képviselők a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénymódosító javaslatot, akkor a jövőben nem lehet pusztán azzal az indokkal elutasítani egy adatra vonatkozó kérést, hogy az döntés-előkészítő vagy belső használatú adat. Ha valaki kér egy iratot, de elutasítják, az erről szóló határozatot meg kell küldeni az ombudsmannak is, aki így ellenőrizheti, hogy a törvénynek megfelelően jártak-e el.

Az igazságügy-miniszter a napokban benyújtotta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénymódosító javaslatot. Tavaly az Alkotmánybíróság ugyanis mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy nincs törvényben szabályozva, mi minősül pontosan közérdekű és mi személyes adatnak. Emiatt több esetben a minisztériumok és önkormányzatok megtagadták bizonyos adatok kiadását.

A tervezet definiálja a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat fogalmát. E szerint közérdekű a közfeladatot ellátó szerv vagy személy tevékenységére vonatkozó bármely olyan adat, amely nem esik a személyes adat fogalma alá. Közérdekből nyilvános minden olyan adat, amely nem tartozik bele a közérdekű adat fogalmába, de nyilvánosságra hozását jogszabály elrendeli, vagyis ez formailag lehet személyes adat is. Az adatok nyilvánossága független attól, milyen adathordozón tárolják.

A javaslat szerint a döntés-előkészítő iratok - elemzések, véleménynek, javaslatok - tíz évig nem nyilvánosak. Ezek megismerését ez időn belül is engedélyezheti ugyanakkor az adatot kezelő szerv vezetője. Az ilyen iratok megismerésére vonatkozó kérést akkor lehet elutasítani, ha kiadása veszélyeztetné a szerv működését, például tartanak a külső befolyásolástól a döntéshozás során.

A közérdekű adatok megismerését bárki kezdeményezheti, akár szóban, írásban vagy elektronikus úton, bármilyen nyelven. A kérésre 15 napon belül köteles az illetékes szerv kiadni a kért adatot. Ha a dokumentumban olyan adat is van, ami nem ismerhető meg, azt a részt felismerhetetlenné kell tenni, de emiatt nem lehet megtagadni az irat kiadását. Amennyiben a szerv megtagadja az adat kiadását, akkor arról 8 napon belül, indoklással együtt kell értesíteni a kérelmezőt. Az elutasított igényekről és az indokokról évente értesíteni kell az adatvédelmi biztost. Az ombudsman állásfoglalást hozhat az ügyben, és a nyilvánosságot is tájékoztatja a kezdeményezett intézkedésekről. Az ombudsman a vizsgálatokhoz bármilyen adatot, így személyes adatot is kikérhet. Az általa kiadott ajánlásra 30 napon belül kell válaszolni - áll a tervezetben.

Korábban több esetben előfordult, hogy a jogi szabályozatlanságot kihasználva a tárcák megtagadtak bizonyos információkat. Így például csak hosszas huzavona és az ombudsman állásfoglalása után hozták nyilvánosságra a kormány tanácsadóinak nevét. Korábban a Belügyminisztériumot is kritika érte amiatt, hogy a civil szervezetek nem mondhattak véleményt törvényjavaslatokról, mert a tárca azzal tagadta meg a tervezetek kiadását, hogy azok belső előkészítő anyagok. A Magyar Narancs pedig azért perelte be a kultusztárcát, mert az nem adta ki a Műveszetek Palotája és az épület szomszédságába tervezett Kongresszusi Központ építéséről szóló szerződéseket. A két épület állami pénzből épült, így a lap szerint a szerződések közérdekű adatnak minősülnek, amit ki kell adni. A tárca azonban ezt arra hivatkozva megtagadta, hogy nem egyértelmű a törvényi szabályozás.