Az Európa Kulturális Fővárosa kitüntető cím tíz hónapon keresztül tartó folyamatos fesztiválokkal, rendezvényekkel, kiállításokkal, koncertekkel, utcai happeningekkel jár. 1985 óta az Európai Unió szervezésében egy vagy több - mostanában sokszor kettő - város kapja meg a rangos eseménysorozat rendezésének jogát. A programok összeállítása és az ehhez szükséges pénz felhajtása a helyieken múlik, az EU csak a védjegyet és maximum egymillió eurót ad. Sokáig Brüsszelben döntöttek a helyszínről, az EU bővítésével azonban ez is átalakult, és rotációs rendszerben minden tagállamra sor kerülhet valamikor. Magyarország Németországgal közösen 2010-ben kap lehetőséget.
Tizenegy város jelentkezett az októberben kiírt pályázatra, amit a kulturális minisztérium szervez. Hétfőn Bozóky András miniszter elfogadta az első forduló zsűrijének értékelését, és négy város kiesett a rostán. A többi hét hivatalosan egyenlő esélyekkel indul, a végső eredményhirdetés október 23-án várható.
A zsűri az első körre leadott pályázatok alapján Eger, Miskolc és Pécs pályázatát tartotta a legjobbnak, de bent maradt a versenyben még Budapest, Debrecen, Győr és Sopron is. Kiesett Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém.
Az első forduló zsűrije hét tagú volt. Egy építész, egy szociológus, két helyettes államtitkár a kultusztárcától, egy közgazdász (Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Medgyessy-kormány alatt kinevezett vezetője) és az egész versengést irányító Mesterházy Balázs miniszteri biztos voltak a tagjai. A következő fordulóban a zsűrit kibővítik, de még nem tudják, hogy kikkel. Bozóky András azt mondta az [origo] kérdésére, hogy lesznek külföldi tagok is, akiknek már van tapasztalatuk kulturális főváros szervezésben és lesznek "olyan magyar gondolkodók, értelmiségiek, szakemberek, akik régiókkal, városfejlesztéssel foglalkoznak". Olyanok is lesznek a zsűriben, akik "képesek elrugaszkodva, európai szemmel rápillantani a városokra, túl a nemzeti nézőpontokon".
A német zsűri - amelynek Konrád György is tagja, és a másik 2010-es fővárosról hivatott dönteni - a végső döntést átengedte Brüsszelnek, ott csak a jelentkezők körének szűkítését vállalták. Magyarországon a végső szót a kulturális miniszter mondja majd ki, a most szerveződő zsűri ezért akár több győztest is kihozhat majd.
A pályázóknak az első körben ki kellett találniuk, hogy milyen nagy téma, jelmondat vagy ötlet köré szerveznék a programokat. A második fordulóban már konkrétabb terveket kell készíteniük. Az elbírálásnál sokat számít, hogy mit lehet beilleszteni a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, vagyis mire lehet pénzt szerezni az EU-tól.
Az első körben az egri pályázat azért tetszett nagyon a zsűrinek, mert részletes városrendezési tervet tartalmaz. Ebben komoly szerepe van a földalatti építkezéseknek: pincerendszereket hasznosítanának és mélygarázsokat is terveznek az egriek. Eger mellett szól, hogy az egri önkormányzat költségvetésében az átlagosnál jóval többet költenek kultúrára.
A miskolciakat azért dicsérték, mert a pályázatnak az a célja, hogy megszerettessék a miskolciakkal saját városukat, a cél a szocreál arculat megváltoztatása. A miskolci kampány fő üzenete, hogy már az ősember is ott lakott, így a település hetvenezer éves fennállásával a legrégebbi település Magyarországon.
A pécsi anyagot zárta még szívébe a zsűri. A pécsiek "Balkán kapuja" jelszóval készülnek, és a tervek szerint a város elhagyott gyárait is beépítenék kulturális rendezvényeknek.
A többi pályázattal az volt a zsűri baja, hogy vagy túl általánosak, vagy túl összevisszák voltak, és nem volt bennük elég koncepció. Kevésnek érezték, hogy Kaposvár a szabadság gondolata köré szervezzen programokat, és megfoghatatlannak tűnt számukra, hogy Budapest a víz témakörrel indulna. Ezzel együtt csak négy várost ejtettek ki, a többi egyenlő esélyekkel mehet tovább a legjobbként kiemelt hárommal együtt.