A helyiek szerint a választások után adják el a Tokajt

Bár az MSZP frakcióvezető-helyettese kedden tagadta, hogy a kormány a Tokaj Kereskedőház (TK) Rt. magánosítását tervezné, a cég továbbra is szerepel az ÁPV Rt. privatizációs ajánlatai között. Az [origo] egy hete kereste meg az ÁPV Rt.-t a TK Rt. privatizációjával kapcsolatos kérdésekkel, a szervezet azonban eddig nem válaszolt. A helyi cégvezetők szerint azonban semmi meglepő nincs a titkolózásban: a jócskán túlértékelt cég nyűg az állam nyakán, de a privatizáció felbőszíthetné a TK Rt.-nek kiszolgáltatott több ezer kistermelőt, ezért a választásokig kényszerből altatják a magánosítást.

Nincs napirenden a Tokaj Kereskedőház (TK) Rt. eladása - mondta keddi sajtótájékoztatóján Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Kovács a Magyar Nemzet keddi cikkére reagált, miszerint az ÁPV Rt. a Tokaj Kereskedőház Rt. privatizációját tervezi. Kovács szerint azonban a kormány épp arról készít előterjesztést, hogy a cég állami tulajdonban maradjon. Kovács állításainak azonban nem csak a Magyar Nemzet, de az ÁPV Rt. is ellent mond. Bár a privatizációs társaság két héttel ezelőtt közleményben jelentette ki, hogy "jelenleg semmilyen formában sincs napirenden a Tokaj Kereskedőház Rt. privatizációja", az ÁPV Rt. honlapján továbbra is szerepel a TK Rt. a privatizációs ajánlatok között.

A TK Rt. privatizációja iránt azt követően élénkült meg az érdeklődés, hogy az Élet és Irodalom cikksorozatot közölt, miszerint Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnökként tanácsokat adott felesége üzleti partnereinek a TK Rt. tulajdonában lévő állami területek és ingatlanok megvásárlásához. Orbán a cikkek megjelenése után tagadta, hogy tervezték volna a cég privatizációját, azonban helyreigazítást eddig nem kért. A Fidesz ugyanakkor azt állította: Orbán ügyének nyilvánosságra hozásával arról akarja elterelni a kormány a figyelmet, hogy a TK Rt. privatizációjára készül.

A TK Rt. privatizációjával kapcsolatban az [origo] is megkereste az ÁPV Rt.-t. Azt kérdeztük, hogy tervezik-e a privatizációt és ha igen, akkor milyen feltételekkel. Amellett arról érdeklődtünk, hogyan változott a tokaji cég tulajdonosi összetétele 2002 óta, mi indokolta a különböző változásokat, az ÁPV Rt. azonban arra hivatkozva nem válaszoltak kérdéseinkre, hogy azok túl széles kört érintenek, így megválaszolásukhoz több idő kell.

Az [origo] megkeresett több helyi nagy és kistermelőt, hogy a társaság privatizációjának esélyeiről kérdezzük őket. A helyi viszonyokat jól ismerő egyik befolyásos termelő szerint a TK Rt. privatizációjában most is ugyanaz a forgatókönyv zajlik, mint az előző ciklusban: "Megpróbálták privatizálni, de kicsúsztak az időből, úgyhogy most nem nyúlnak hozzá a választásokig" - állította. Ezzel együtt szerinte a kormány érdeke mindig is az lesz, hogy túladjon a TK Rt.-n, ugyanis a cég legértékesebb részeit (a tarcali borkutatót és a legfontosabb földterületeket) már kivették a privatizációs csomagból, a TK Rt. maradéka pedig jelentősen túlértékelt, és nyűg az állam nyakán.

A cég árát (a helyiek úgy tudják, hogy valamivel kevesebb, mint 5 milliárdra értékelték) készletei alapján állapították meg. Ebben értékes óborok vannak, amelyek értékesítési lehetősége azonban a helyi gazdák szerint kétséges. A muzeális borok értéke nagyban függ attól is, hogy milyen nyilvántartásban rendszerezik őket. Így a készletek értékét növelheti a borok tárolására fordított költség, miközben (az aszúborokat kivéve) minőségük és ezzel együtt valós értékük is folyamatosan romlik.

A kevés földterülettel rendelkező TK Rt. valójában egy hatalmas feldolgozóbázis, ami így - a legértékesebb részek nélkül - nem nagyon kell senkinek. A cég igazi értékét így most márkanevének piaci bevezetettsége jelenti, és az, hogy a legkisebb kis üzletekben is ott van. Egy ilyen értékesítési hálózat kiépítése pedig rengeteg fáradsággal és ráfordítással jár. A közel 5 milliárdos ár azonban így is "teljesen irreális" - állította az [origo]-nak nyilatkozó cégvezető, aki névtelenséget kért, mert mint mondta, túlságos sok a politika ebben az ügyben.

Az új vezetés szerződött a gazdákkal

Cikkünkben korábban tévesen szerepelt, hogy a tokaji szőlősgazdák termésének felvásárlásáról még az Orbán-kormány idején állapodtak meg. A választások után kinevezett új cégvezetés ugyanis - mint az a TK Rt. [origo]-nak küldött faxából kiderült - 2003 elején állapodott meg három évre előre a gazdákkal.

Komoly feszültség adódik abból, hogy idén lejár a tokaji kistermelők és a TK Rt. közötti szerződés, melynek értelmében közel 3 ezer gazda szőlőjét felvásárolja a cég. A megállapodásra rászorulnak a gazdák és a TK Rt. is. A helyi szőlőtermelők ugyanis nem bírnák a valós piaci versenyt, hiszen a szocializmusban nem a minőségi, hanem a mennyiségi termelésre álltak rá, így igazán jó minőségű bor előállításához hiányoznak a technikai feltételeik. A TK Rt.-nek viszont alig van saját földje, így szüksége van a kistermelők szőlőjére.

Félnek az emberek a privatizációtól - állította az [origo]-nak egy másik helyi borászati cég vezetője. A privatizáció ugyanis a helyi kistermelők végzetét jelenthetné, hiszen a cég új tulajdonosának jelentős létszámleépítéssel kellene indítania Tokajban. A helyi gazda szerint így érthető, hogy a kérdést mindenki óvatosan kezeli.

Sáling Gergő