Átláthatóbbá tennék a pártfinanszírozást

Az üzleti és politikai élet átláthatósága érdekében több törvényt is módosítana a kormány. A tervek szerint a jövőben a volt cégtulajdonos is felelősségre vonható lesz a cég tartozásaiért. Törvényben szabályoznák a lobbizás szabályait is. Április végére kell elkészítenie az igazságügyi tárcának a javaslatát a pártfinanszírozás szabályozására. A tervek szerint újraszabályoznák a kampányfinanszírozást, és kötelezővé tehetik a kettős könyvelést a pártok számára is.

Az igazságügyi tárca reményei szerint még ebben az évben az Országgyűlés elé kerülhet több olyan törvénymódosító javaslat is, amely az üzleti és a politikai élet átláthatóbbá tételét tenné lehetővé.

Petrétei József igazságügyi miniszter az [origo]-nak elmondta: a cégtörvény módosításáról szóló javaslatot a kormány már megtárgyalta. Ez a jogszabály - ha az Országgyűlés is megszavazza - lehetővé tenné, hogy fellépjenek azok ellen a cégtulajdonosok ellen, akik jelentős tartozást hátrahagyva értékesítik cégüket. Az elképzelés szerint a volt tulajdonosnak felelnie kell a tartozásokért, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy amikor eladta cégét, az még nyereséges volt. Itt a korábbi gyakorlathoz képest megfordulna a bizonyítási teher, és ha a volt tulajdonos nem tudja bizonyítani igazát, úgy kell venni, mintha veszteségesen szabadult volna meg cégétől. Ezzel kapcsolatban szükséges a csődtörvény módosítása is.

A cégfantomizálás egyik legismertebb esete volt korábban, amikor több Fidesz-közelinek nevezett céget két külföldi, Kaya Ibrahim és Josip Tot vásárolt meg a papírok szerint. A tartozásokat végül nem sikerült behajtani a cégeken.

Uniós irányelvnek megfelelően módosítaná a kormány a büntető törvénykönyvet is. Petrétei elmondta: a módosítás célja az úgynevezett kartellmegállapodások büntetése. Vagyis a jövőben például kizárhatnák azokat a versenytársakat egy közbeszerzési eljárásból, akik titokban megállapodtak egymással. Büntetnék azt is, ha valamelyik piaci szereplő elől információt titkolnának el vagy az egyik versenytársról hamis információkat terjesztenének.

Korábban többször - például csatornázási és útépítési ügyekben - felmerült a gyanú, hogy kartell szerveződött. A Horn-kormány idején például vizsgálóbizottság állt fel több gyanús ügy megvizsgálására.

Többször felvetődött már a lobbitörvény szükségessége, ám a mai napig nem született erről jogszabály. Az igazságügyi miniszter az [origo]-nak azt mondta: április végére kell a tárcának a miniszterelnökhöz benyújtania erről a normaszöveget. Jelenleg az előkészítő munka kezdődött meg az ügyben - tette hozzá. A törvényjavaslatban meghatároznák, mi számít lobbitevékenységnek, ki végezheti és milyen eszközöket lehet felhasználni a lobbizás során. "A cél, hogy a lobbizás mint érdekérvényesítés egyértelműen elválasztható legyen a korrupciótól" - közölte Petrétei. Felmerült például, hogy a lobbistákról nyilvántartást vezessenek, tevékenységükről jelentést kelljen tenniük vagy hogy a minisztériumok honlapján közzétegyék, kik lobbiztak náluk.

Lobbiügyben az egyik legismertebb ügy a Gresham-palotáé volt. Medgyessy Péter volt miniszterelnököt még 2002-es kampánya idején azért támadták politikai ellenfelei, mert a Gresham-palota rekonstrukciója kapcsán 30 milliós sikerdíjat kapott egy MSZP-s önkormányzatnál folytatott lobbijáért. Az ügyben nyomozás is folyt, melyet azonban bűncselekmény hiányában megszüntettek.

Szintén felülvizsgálja az igazságügyi tárca a pártfinanszírozásról szóló törvényt. Az Állami Számvevőszék például a pártok ellenőrzésekor minden esetben azt javasolta, hogy a kampányköltségek szabályozását tekintsék át, illetve vezessék be a kettős könyvelést a pártoknál is. Így összhangot teremtenének a számviteli törvénnyel - mondta Petrétei. Az előzetes elképzelések szerint a kampányköltségeket a jövőben nemcsak az országgyűlési, hanem esetleg az önkormányzati és az európai parlamenti választásoknál is korlátoznák. Ez az elképzelés már korábban is felmerült, ám máig nem változtattak a törvényen. Ez ügyben a választási eljárásról szóló törvényt is módosítani kellene, ami viszont kétharmados törvény, vagyis az MSZP-nek a Fidesszel is meg kellene tudnia állapodni róla.

Kapcsándi Dóra