Megállapodtak az ügynöktörvényről

Megállapodott a két kormánypárt az ügynöktörvény utolsó vitás kérdésében is. E szerint a rendszerváltás után a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tovább dolgozók adatai csak leszerelésük után tíz évvel válhatnak nyilvánossá - jelentette be Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő és Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes vasárnap. A két párt javaslata szerint a jelentéseket anonimizált formában tennék megismerhetővé, de az internetes nyilvánosság csak a megfigyelt hozzájárulásával lesz lehetséges.

Hosszú egyeztetés után megállapodott a két kormánypárt az ügynöktörvényről. Fodor Gábor (SZDSZ) legfontosabb elemként azt emelte ki, hogy a rendszerváltás után a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tovább dolgozók adatai csak leszerelésük után tíz évvel hozhatók nyilvánosságra. Fodor példaként említette, ha valaki 1993-ban elhagyta a nemzetbiztonsági szolgálatokat, akkor adatai ma már nyilvánosak, hiszen a tíz év letelt. "1995-ig már nyilvános lehet minden. Ez, a becslések szerint jelentős részét jelenti azoknak, akiket egyébként érintene a történet, ezért is állíthatjuk nyugodtan, hogy tulajdonképpen a teljes körű nyilvánosságot sikerült megteremteni az ügy számára" - mondta az SZDSZ-es politikus. Hozzátette: jelenleg még zajlik annak konkrét formába öntése, hogy az áldozatok nyilvánosságra hozhassák tartó tisztjeik vagy beszervezőik megismert adatait.

Fodor Gábor azt mondta, az úgynevezett ügynöktörvény teljes egészében kész arra, hogy elfogadhassák, és ott van mögötte mindkét kormánypárt.

Burány Sándor kiemelte: a két párt a korábbi egyeztetések nyomán egységes álláspontot képvisel abban is, hogy szüntessék meg az úgynevezett szupertitkos iratok körét és háromévente egy független tanácsadó testület vizsgálja felül azt az adatállományt, amely a szolgálatoktól nem kerül át a levéltárba. Vitás esetben a Legfelsőbb Bíróság által kijelölt bíró dönt az iratok sorsáról - fűzte hozzá.

A szocialista képviselő szerint elképzelhető, hogy a múlt megismerése "még a nagyon kényes titkok megőrzése után is sérthet emberi méltóságot, bánthatja az áldozatok önérzetét". Ezért mindkét párt közösen támogatja azt a módosító indítványt, amely anonimizált formában megismerhetővé teszi a jelentéseket, de az internetes nyilvánosság csak a megfigyelt hozzájárulásával lesz lehetséges - magyarázta.

Burány elmondta: pártja mindenképpen szükségesnek tartja a törvényjavaslathoz kapcsolódóan benyújtott alkotmánymódosítás elfogadását is. Fodor Gábor ezzel szemben úgy vélekedett, e nélkül is megoldható a kérdés, így az SZDSZ azt nem fogja támogatni. "(...) a Fidesz bejelentette, hogy valószínűleg támogatni fogja az alkotmánymódosítást, amennyiben támogatja, akkor lesz alkotmánymódosítás. Amennyiben nem támogatja, akkor, azt gondolom, hogy elő kell venni egy más utat és egy más megoldást" - mondta a liberális politikus. Burány Sándor kitért arra, hogy amennyiben az alkotmánymódosítás nem megy keresztül a parlamenten, a javaslatot a jelenlegi alkotmányos kereteknek megfelelően kell átdolgozni.