Szili Katalin az MSZP államfőjelöltje

Az MSZP kongresszusának zárt ülése Szili Katalint választotta államfőjelöltnek. A választmány pénteki szavazásán úgy döntött: Szili Katalin és Glatz Ferenc mérettetheti meg magát a jelölő szavazáson. A másik két jelölt, Bárándy Péter és Horn Gyula visszaléptek. Az SZDSZ viszont csak Glatzot támogatja. Az ülés nyilvános részén a pártelnök és a miniszterelnök is felszólalt, de egyikük sem érintette magát az államfőjelölést.

Az MSZP kongresszusa Szili Katalint választotta államfőjelöltjének. Szili 309, míg Glatz Ferenc 230 szavazatot kapott.

Szili Katalin államfőjelölté választása után azt mondta, hogy a munka igazán csak most kezdődik. "Köszönöm a bizalmat, amit eddig adtatok, örülök, hogy én lehetek az MSZP első államfőjelöltje" - szólt a kongresszushoz, és kérte azok támogatását is a továbbiakban, akik most nem rá szavaztak.

Közölte: a parlamenti szavazáson konszenzusos, mindenki jelöltje szeretne lenni. Szerinte a jelölésben is új fejezet kezdődik megválasztása után. "A koalíciós partnerrel és az ellenzékkel is egyeztetni kell" - mondta Szili.

Glatz Ferenc, a vesztes jelölt azt mondta, hogy tudomásul kell venni, hogy a pártoknak más a logikájuk, mint a civileknek. Hozzátette, hogy örül annak, pártonkívüliként az MSZP kongresszusán jelölt lehetett.

"Sok sikert kívánunk Szili Katalinnak" - mondta a kongresszus után Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke. A kisebbik koalíciós párt elnöke ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy az SZDSZ nem szavaz az elnökválasztáson Szilire. "Az SZDSZ hozott egy döntést, és ehhez a döntéséhez tartja magát" - mondta, utalva a kongresszus előtt hozott és Szili jelölését elutasító szabad demokrata határozatra.

Az SZDSZ korábban közölte, hogy az MSZP négy korábbi jelöltje közül csak kettőt, Bárándy Pétert és Glatz Ferencet hajlandó támogatni. Az MSZP péntek délelőttig még Horn Gyula és Szili Katalint is a lehetséges jelöltek közé sorolta, majd a kora esti kongresszusi szavazáson közülük már csak Glatz és Szili maradt

versenyben. Ugyanakkor a koalíciós partner voksai nélkül csak ellenzéki segítséggel lehet köztársasági elnök a szocialisták jelöltje.

Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető szerint a két párt közti vita ellenére nincs veszélyben a koalíció. "A vonatunk elérkezett az első állomásra. Most indítjuk a következő állomásra" - értékelte a helyzetet a kongresszus után. Lendvai szerint egyelőre nem kezdenek tárgyalni az SZDSZ-szel, hanem abban bíznak, hogy idővel, látva Szili nagy társadalmi támogatottságát, jobb belátásra bírhatók lesznek a szabad demokraták.

Fotó: Fábián Évi

Hiller István, a szocialisták elnöke így fordult Szilihez jelöltté választása után: "Őszintén köszöntöm az MSZP legnépszerűbb politikusát és a párt első köztársaságielnök-jelöltjét." Hiller arra kérte szabad demokrata barátait, hogy támogassák Szili elnökké választását. A pártelnök az összes parlamenti frakcióval egyeztetni kíván az államfőválasztásról.

Jelenleg 384 tagja van az Országgyűlésnek, de ha sikeres lesz az áprilisra kiírt soproni időközi képviselőválasztás, akkor a június 6-ra tervezett államfőválasztáskor már 385-en lesznek a képviselők. Szilinek tehát várhatóan legalább 193 voksra lesz szüksége. A szocialisták most 177-en vannak. Tehát soproni eredményüktől függően 16 vagy 15 támogatót kell találniuk Szili államfővé választásához. Ebből 14-et lehet hogy meg is kapnának a Fidesztől, hiszen az ellenzéki párt frakciójában ülő MKDSZ-esek jelezték, hogy tudnák támogatni Szili Katalint. Vagyis csupán egy vagy két képviselőt kellene még Szili oldalára állítani.

Mivel néhány szabad demokrata állítólag hajlik mégis Szilira voksolni - elsősorban a szintén baranyai Wekler Ferencről van szó -, talán nem esélytelen az SZDSZ akarata ellenére is megválasztani Szilit. Ha az SZDSZ-esek meg sem jelennek a szavazáson, akkor már öt vagy hat külső támogató is elegendő lenne a szocialistáknak. A kis győzelemre ugyanakkor veszélyes lehet készülni: a jelenlévők többsége csak a szavazás harmadik fordulójában jogosult dönteni, akkor, ha előtte kétszer sincs meg a kétharmados többség. Ha harmadjára sincs döntés, akkor kezdődik elölről a jelölési folyamat. Amíg nem sikerül elnököt választani, addig a házelnök gyakorolja ideiglenesen az államfői jogokat, ez pedig egy ilyen helyzetben éppen Szili Katalin lenne.