Rokkant oroszok tüntetnek a magyar atomhulladék ellen

A paksi atomerőműből tíz éven át szállítottak sugárzó kiégett fűtőelemeket az oroszországi Majakba, amely a világ legnagyobb nukleáris létesítménye, egyben a világ legszennyezettebb területe. A komplexum közelében levő falu néhány lakosa Magyarországra érkezett, hogy Gyurcsány Ferencnél tiltakozzon, mert a magyar és az orosz kormány megegyezése értelmében újra ideszállíthatják Paksról az atomhulladékot. A Majakhoz közeli folyóba évtizedek óta radioaktív hulladékot engednek, a környék megmaradt falvaiban élő nők fele meddő, a gyermekek harmada valamilyen rendellenességgel születik.     

1998-ig egy évtizeden át szállítottak más országok mellett Magyarországról is sugárzó kiégett fűtőelemeket az oroszországi Majakba. A cseljabinszki körzetben levő Majak a használt nukleáris fűtőanyagok újrafeldolgozásának bázisa, a világ legnagyobb nukleáris létesítménye. Az orosz és a magyar kormány tavaly újra megállapodott a nukleáris hulladék szállításának újraindításáról. A Majakhoz közeli Muszlimovó falu néhány lakója Magyaroszágra érkezett, hogy tiltakozzon, és megpróbálja elérni, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghallgassa őket. Az áldozatok Magyarországot is okolják, szerintük a magyaroknak nincs joga egészségben élni, miközben a Pakson képződő nukleáris szemét miatt másutt betegen születnek az emberek.

A muszlimovóiak a Greenpeace által egy kamion belsejében megrendezett fotókiállításon beszéltek arról, milyen egy nukleáris hulladéklerakó közvetlen közelében élni. A fotókon meg sem született torz embriók, Down-kóros kisgyermekek, meddő asszonyok, beteg férfiak láthatók. "Muszlimovóban már a negyedik temetőt építik. Minden héten meghal valaki. Minden harmadik gyerek valamilyen genetikai elváltozással jön a világra. Az atomerőmű üzembe helyezése után három évvel a lakosság hetven százaléka leukémiás lett" - mondja Goszman Kabirov, aki Muszlimovóban él, rámutatva, hogy a helyzetért a paksi hulladék is felelős. "A magyaroknak nincs joga ahhoz, hogy egészségben éljenek, miközben másutt ilyen emberek születnek, mint mi" - mutat az unokaöccsére, Ramzisz Faizullinra, akinek a sugárzástól vízfeje nőtt.

"Rokkant gyerekként születtem, huszonegy éves vagyok. Mindennaposak a fejfájásaim a vízfej miatt. Egy lány sem vesz észre, de én szeretnék teljes életet élni. Félek gyereket vállalni, mert ő is biztosan beteg lenne, és nagyon el vagyok keseredve emiatt. Jogom van ahhoz, hogy tiszta környezetben éljek, a cseljabinszki körzet pedig egy nukleáris szemetes" - mondja Ramzisz. Az itt lakók nem költözhetnek el, mert ha elhagyják a területet, nem kapnak segélyt. A rokkantaknak járó segély összege kevesebb, mint a létminimum fele.

Ramzisz egy meg nem született embrió képe előtt

A kérdésre, hogy van-e kórház a faluban, Ramzisz Faizullin így válaszol: "Van egy kis elsősegély-központ, de nincs orvos, és nincs senki, aki akár egy injekciót beadhatna. Még egy saját mentőkocsi sincs a településen. Amikor egyszer elájultam és rosszul lettem, nem akartak mentőt küldeni a legközelebbi kórházból, amit lehet, hogy be is zárnak, mert nincs elég támogatás" - mondja.

A terület további szennyezése ellen aláírásokat kezdett gyűjteni az orosz Ecodefense szervezet. A Paksról történő hulladékszállítás elleni petíciójukat ötezren írták alá. Vlagyimir Szlivjak moszkvai aktivista az [origo]-nak elmondta: februárban Gyurcsány Ferenc Moszkvában járt, a környezetvédők ekkor a moszkvai magyar nagykövet közvetítésével próbálták hozzá eljuttatni a petíciót. A nagykövet választ ígért, ami azóta sem érkezett meg. Ezért érkeztek Magyarországra, hogy kedden, a csernobili katasztrófa tizenkilencedik évfordulóján megpróbáljanak beszélni a miniszterelnökkel: állítsa le a nukleáris hulladék szállításának újraindítását.

A majaki atomerőművet 1949-ben helyezték üzembe. Már ebben az évben elkezdték a radioaktív hűtővizet a közeli Tecsa folyóba engedni. 1952-re a folyó közelében levő falvak lakosságának hetven százaléka leukémiás lett, de gyakori a gyomor-, bőr-, csont- vagy tüdőrák is - magyarázza Goszman Kabirov. A komplexum folyamatosan üzemben van, a hűtővizet pedig a folyóba engedik, de korábban plutóniumot is engedtek bele. A falvakban élőket hamarosan elköltöztették, és megtiltották, hogy a folyó vizéből igyanak, a környéken azonban nincs más vízforrás. Valamilyen okból három falu megmaradt a Tecsa folyó mentén, ezek egyike a 2500 fős Muszlimovó. Egyesek szerint az oroszok meg akarták nézni, milyen hatással van az emberi szervezetre a hosszú távú sugárzás. A három falut többnyire a kisebbséghez tartozó tatárok és baskírok lakják, nem oroszok.

Az elmúlt fél évszázadban üzemzavar miatt háromszor is nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe Majak környékén. Az orosz hatóságok adatai szerint is 1949 és 1956 között megfelelő tároló tartályok híján összesen 2,7 millió Curie radioaktivitású hulladékot engedtek a Tecsa folyóba, amelynek partján akkor huszonnégy falu lakossága élt. Később az egyik felmelegedett tároló felrobbant, és a sugárzó szennyeződés ezer négyzetkilométernyi területet borított be. Tíz évvel a katasztrófa után a hulladéklerakónak használt közeli Karacsaj tó kiszáradt, és a radioaktív iszapot a szél széthordta a környéken.

Negyven év alatt csaknem 300 ezer embert ért nagy dózisú sugárzás a környéken és összesen 350 millió Curie értékű sugárzó anyag került a vízbe. Ez több mint négyszerese annak a mennyiségnek, amely a csernobili baleset idején került ki a környezetbe.

Wirth Zsuzsanna