2000 forintért vihettek haza agyat a diákok

A Debrecenben tanuló norvég orvostanhallgatók az egyetem bonctermébe kétezer forintos belépőt fizetnek azért, hogy éjszaka is boncolhassanak - derül ki abból a filmből, melyből a TV2 Tények című műsora közölt részleteket. A norvég társtévé filmjében a diákok azt is elmondták, hogy fel szoktak vinni a szobájukba emberi szerveket, agyakat, májakat, veséket. Az [origo] által megkérdezett debreceni orvostanhallgató elképesztőnek és értelmetlennek tartja a történteket. A Debreceni Egyetem vezetése vizsgálatot indított az ügyben.

A TV2 Tények című műsora részleteket közölt a norvég társtévé filmjéből, amiből kiderült, hogy a Debrecenben tanuló norvég diákok az egyetem bonctermébe kétezer forintos belépőt fizetnek azért, hogy éjszaka is boncolhassanak. Azt is elmondták, hogy fel szoktak vinni a szobájukba emberi szerveket, agyakat, májakat, veséket. A filmben látható képek szerint az emberi agyvelőket a diákok a kukákból vették elő, WC-papírra téve vizsgálgatták, a tankönyvet pedig boncolás közben a holttestre tették. A norvég diákok azt állítják, hogy nemcsak ők, hanem más külföldi és magyar hallgatók is megtették ezt.

"A felelősséget és a következményeket viselni kell"

A Debreceni Egyetem vezetése vizsgálatot indított az ügyben. Az intézmény közleményében leszögezi, hogy a bonctermek felügyelet nélküli használata nem megengedett, a szervek, testmaradványok kivitele tilos. Udvardy Miklós, az egyetem elnökhelyettese az MTI-nek elmondta, hogy azt kell sürgősen megvizsgálni, hogy lehet-e bármiféle valóságalapja az ügynek, és ha van, akkor ne maradhasson következmény nélkül. Udvardy Miklós hozzátette, hogy az esetleges szervcsempészésről a híradásokból értesült az egyetem, azt tudták, hogy az intézményben egy norvég forgatócsoport járt, de az élő riport készítésén túl nem kaptak másra engedélyt.

Arra a kérdésre, hogy tesz-e rendőrségi feljelentést az egyetem, az elnökhelyettes elmondta, hogy először a belső vizsgálatnak kell lezárulnia, de nem "riadnak vissza" semmilyen jogi, fegyelmi lépéstől sem. "Ez egy olyan komoly kérdés, amelyben minden lehetséges eszközt igénybe kell venni" - tette hozzá. Az egyetem álláspontja szerint, ha valaki vétkezett, annak a teljes körű felelősséget és következményeit is viselnie kell és ez alól nem lehet kivétel. Előbb azonban meg akarnak győződni arról, hogy az engedély nélkül készített rejtett kamerás felvétel eredeti-e. Az [origo] kérdésére az egyetemen elmondták, hogy reményeik szerint még ezen a héten lezárulhat a vizsgálat.

"A szervek büdösek és nem lehet rajtuk tanulni"

Egy, az [origo] által megkérdezett debreceni orvostanhallgató elképesztőnek tartja a történteket. "Személyesen nem tapasztaltam ilyet, sőt, elképzelni sem tudom" - állítja. A diák szerint nincs értelme kivinni a szerveket a boncteremből, mert heti kétszer három órát gyakorolhatnak rajtuk, ami bőven elég a sikeres vizsgához. "Ráadásul ezek a szervek 4-5 évig formalinban áznak, csöpögnek, nagyon büdösek, és megfelelő eszközök nélkül a szobában nem is lehet rajtuk tanulni" - fogalmazott.

A filmben megszólaló norvég diákok azzal érveltek, hogy olyan magasak a vizsgakövetelmények, hogy aki nem akar megbukni, annak muszáj többet gyakorolnia. A magyar orvostanhallgató elismeri, hogy nagyon kemény az egyetem, és az anatómia az egyik legnehezebb, úgynevezett szórótárgy, de szerinte plusz órák nélkül is teljesíthető. Ami az éjjeli külön boncolásokat illeti, a diák szerint érthetetlen, hogy másnap reggel, ha gyakorlat volt, miért nem vette észre sem a boncmester, sem a hallgatók, hogy a hullák állapota megváltozott.

"Egy tetemre 8-10 ember jut"

A hallgató nem tartja kegyeletsértőnek a történteket, mert ezek az emberek felajánlották a testüket az orvostudománynak. "Én más szempontból nézem. Elítélem, mert indokolatlan előnyökhöz jutottak a többiekkel szemben. Egy tetemre az órán 8-10 ember jut, korlátozottabbak a lehetőségek a gyakorlásra". Ugyanakkor hozzátette, hogy neki és hallgatótársainak nemcsak azért nem jutott eszébe az éjjeli boncolás, mert tilos, hanem mert örültek, ha nem kellett még több időt a boncteremben tölteni. A külföldi hallgatókról, akik több mint egymillió forintot fizetnek évente, hogy Magyarországon tanulhassanak, a diák elmondta, hogy mivel külön vannak az óráik, nem nagyon találkoznak. Azt azonban soha nem tapasztalta, hogy ezek a diákok enyhébb elbírálás alá esnének a vizsgákon, vagy más módon segítené őket az egyetem.

Rácz Jenő egészségügyi miniszter az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban az Oktatási Minisztériumra tartozik, de ők is felvették a kapcsolatot a Debreceni Egyetemmel. Az Oktatási Minisztériumban a debreceni vizsgálat eredményét várják, addig nem terveznek lépéseket. Egyelőre megelégedtek azzal, hogy a vizsgálat elindult, és hogy tudomásuk szerint az egyetem elbocsátotta azt a munkatársát, aki beengedte a hallgatókat éjjel a boncterembe.

A Norvég Diákok Egyesülete közleményében elítélte a történteket, és elhatárolódott az eseményektől. Szerintük a tévében bemutatott riport a magyarországi diákok többségét nem jellemzi. A hallgatók készek "készségesen együttműködni" a vizsgálóbizottsággal az igazság kiderítése érdekében.

Matalin Dóra