Norvégiában is az agyat csempésző diákokról beszélnek

Óriási sajtóvisszhangot váltott ki Norvégiában a debreceni eset, ahol norvég orvostanhallgatók kétezer forintot fizettek azért, hogy éjszaka is használhassák a bonctermet. Az is kiderült, hogy a diákok fel szoktak vinni a szobájukba emberi szerveket, agyakat, májakat, veséket is. A norvég diákok szövetsége, a norvég egészségügyi miniszter és különböző orvosi oktatási intézetek is felháborodtak.

Elszigetelt, egyedi esetnek nevezte Ansgar Gabrielsen norvég egészségügyi miniszter a debreceni egyetem norvég diákjainak engedély nélküli boncolásait, illetve az emberi szervek kicsempészésével kapcsolatos ügyet. A miniszter az egyik tekintélyes oslói lapnak adott nyilatkozatot a Norvégiában nagy feltűnést keltett ügyről.

A miniszter hasonlóképpen vélekedett egy korábbi nyilatkozatában is, de hangsúlyozta: a norvég orvosképzés etikai normáit meg kell erősíteni - tájékoztatott Kuti László, az oslói magyar nagykövetség tanácsosa. Ansgar Gabrielsen miniszter közölte azt is, hogy a magyar partnerekkel együttműködnek az ügy teljes kivizsgálása érdekében.

Az ügy kipattanása óta elhangzott norvég miniszteri nyilatkozat és a különböző orvosi oktatási intézetek nyilatkozatai általánosságban elfogadhatatlannak nevezték a történteket. Kuti László szerint ezt emelte ki csütörtöki nyilatkozatában a Norvég Orvosi Kamara is. A testület azt is ajánlotta, hogy fel lehetne kérni a debreceni egyetemet arra, hogy a diploma mellé egy különleges igazolást is adjanak. Ez az igazolás a kamara elképzelése szerint külön is hangsúlyozná, hogy a végzett orvos megfelel a szakmájával szemben támasztott emberi-etikai követelményeknek.

A norvég kereskedelmi televízió, a TV2 által vasárnap este sugárzott több mint tízperces riport óriási médiavisszhangot váltott ki az országban. A riport szinte kizárólag a debreceni egyetemen történtekkel foglalkozott, noha a forgatócsoport eredeti szándéka az volt, hogy bemutassa a Magyarországon tanuló mintegy hétszáz norvég diák életét.

A legnagyobb országos napilapok, köztük az Aftenposten és a VG hétfő óta külpolitikai rovataikban foglalkoztak a debreceni egyetemen történtekkel, és sokat foglalkoztak az üggyel a Norvégiában hatalmas befolyással rendelkező helyi lapok is. Különösen az egyik legnagyobb nyugatnorvég regionális napilap, a Stavanger Aftenblad foglalkozott nagy terjedelemben a debreceni diákokkal. A botrány fontos témája volt a bulvársajtónak és az elektronikus médiának is. Bő terjedelemben foglalkozott a témával az NTB norvég hírügynökség is.

Az élénk visszhang ellenére a magyar nagykövetség tanácsosa rendkívül fontosnak és tanulságosnak nevezte, hogy a debreceni egyetemen történtek alapján a norvég újságírók nem általánosítottak, hanem egyedi esetként mutatták be a történteket.

A tanácsos felhívta a figyelmet a Magyarországon tanuló norvég diákok szövetsége (ANSA) által közzétett és egyebek között a norvégiai magyar nagykövetségre is eljuttatott nyilatkozatra is, amelyben a szövetség elhatárolódott a történtektől, és hangsúlyozta: a Magyarországon tanuló norvég diákok túlnyomó többsége elfogadhatatlannak tartja azt, amit Debrecenben tanuló társaik tettek.

Kuti László tanácsos elmondta, hogy esetleges szankciókról nem esett szó. A külföldön tanuló norvég diákok állami ösztöndíjban részesülnek, így szankcióként adott esetben az ösztöndíj megvonása merülhet fel. Erre vonatkozóan azonban semmifajta utalás nem hangzott el.