Az egyedülálló nők gyerekvállaláshoz való jogáért és a dajkaanyaság visszaállításáért fogott össze a Társaság a Szabadságjogokért, a Lombikprogramban Résztvevőkért Alapítvány és magánszemélyek egy csoportja. Jelenleg Magyarországon csak az igazolt, házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő meddő nők kaphatnak orvosi segítséget a gyermekvállaláshoz, de dajkaanya közreműködésének igénybevételét a törvény még számukra sem teszi lehetővé, petesejt-adományozásra pedig egymást ismerő személyek között nincs lehetőség.
Testvérnek, barátnőnek többen adományoznának petesejtet
Dajkaterhességből, azaz, hogy egy pár gyerekét egy másik nő hordja ki, 1997 előtt itthon is születtek gyerekek, és az akkor elfogadott egészségügyi törvény szerepeltette az eljárást a legálisan igénybe vehető lehetőségek között. A dajkaanya és a gyereket felnevelő szülők jogi helyzetének megfelelő tisztázása érdekében a törvény vonatkozó része csak késleltetve lépett volna hatályba, az akkori parlament azonban még a hatályba lépés előtti utolsó pillanatokban kiiktatta a törvényből a dajkaterhességet.
Csernus Eszter, a TASZ munkatársa elmondta, hogy mind Csehák Judit, mind Kökény Mihány megígérte, rendezik a kérést, ez azonban nem történt meg. "Egyre gyakrabban keresnek meg bennünket az érintett nők" - állítja a jogvédő. Arról azonban egyelőre nem készült felmérés, hogy hány egyedülálló nő érintett. A petesejt adományozást a törvény jelenleg kizárólag anonim módon engedélyezi. "Csakhogy ez egy rendkívül fájdalmas, fizkailag megterhelő folyamat. Sokkal többen vállalnák, ha konkrét személynek adományozhatnának, meddő testvérüknek vagy barátnőjüknek, olyasvalakinek, akit szeretnek". Csernus Eszter szerint így valósulhatna meg a petesejt adományozás valódi célja, mert idegeneknek, névtelenül szinte senki nem adományoz.
"Ott álltam megszégyenülve, megalázva"
A másik probléma az egyedülálló meddő nők gyerekvállalása. A lombikprogramban, vagy más meddőségi kezeléseken most csak olyan nők vehetnek részt, akik igazolni tudják, hogy férjük vagy élettársuk van. Kiss Marianna, a Lombikprogramban Résztvevőkért Alapítvány elnöke is ebben a helyzetben van. "Több mint húsz nőgyógyászati beavatkozáson voltam túl, amikor az orvosom javasolta, hogy vegyek részt a lombikprogramban" - meséli. Csakhogy a kezlés előtt kötelező hivatalos irattal igazolni a házas-, vagy élettársi kapcsolatot, különben nem végezhetik el a beavatkozásokat. Kiss Mariannának ilyen nem volt. "Ott álltam megszégyenülve, megalázva. A törvényalkotók, úgy gondolják, hogy nem vagyok alkalmas anyának. A jognak követnie kellene a társadalmi, gazdasági változásokat, hogy ne kelljen hamis papírokkal trükközniük az egyedülálló nőknek" - fogalmazott Kiss Marianna.
"Aki szeretne gyereket, annak lehessen"
Az egyedülálló nők helyzetét a jelenlévő civil szervezetek és az általuk képviselt magánszemélyek súlyosan diszkriminatívnak tartják. A civilek jogegyenlőséget szeretnének, azt, hogy az állam ne akadályozza az érintett nőket tudatos gyermekvállalásukban. Újhelyi István gyermek- és ifjúsági kormánymegbízott, a közelmúltban országgyűlési határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely a petesejt-adományozás kérdését is érinti. A petesejt-adományozás anonimitásának feloldására 2004. decemberében az állampolgári jogok biztosa és az adatvédelmi biztos is közös ajánlásban hívta fel az illetékeseket. A képviselő egyetért a TASZ álláspontjával, szerinte is jobb lenne, ha a petesejtet nem csak anonim módon lehetne adományozni. "Ha személyes érzelmek motiválják őket, akkor a nők könnyebben vállalják ezt a fájdalmas beavatkozást. Aki szeretne gyereket, annak lehessen"- mondta.
Ugyanakkor a dajkaanyaság és az egyedülálló nők gyerekvállalásának lehetővé tétele kimaradt a javaslatból. Újhelyi István elmondta, hogy ezzel a két problémával csak a javaslat benyújtása után szembesült, amikor a TASZ felhívta rá a figyelmét. A képviselő lát arra esélyt, hogy ezzel kapcsolatban is benyújsanak egy javaslatot. Az egyedülálló nők helyzete kapcsán a LORA azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, a családi állapot szerinti diszkriminációnak tartja ugyanis, hogy jelenleg csak házas-, és élettársak fordulhatnak orvoshoz meddőségi problémáikkal.
Matalin Dóra