Siposné Nádai Ágnes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöki bírója egy szerdai, a Kulcsár-ügyben elrendelt vagyonzárolások miatt összehívott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 48 esetben rendeltek el nem jogerősen zár alá vételt. Amíg azonban nem emelkedik jogerőre a végzés, nem lehet foganatosítani az ügyészségi indítványban megjelölt összegek tényleges zárolását.
Siposné Nádai Ágnes hozzátette: az ügyészségnek lehetősége lett volna arra, hogy biztosítási intézkedést rendeljen el. Ezzel a lépéssel azonnal megtilthatták volna, hogy a gyanú szerint bűncselekményből származó vagyont bárki eltüntesse. A 48 érintett közül azonban csak egy esetében élt ezzel a lehetőséggel az ügyészség.
A zár alá vételi eljárás még hónapokig elhúzódhat, mivel, mint a bíró beszámolójából kiderült, 8 esetben nem sikerült megtalálni a címzettet, 12 esetben pedig nem jött vissza a tértivevény, így az érintettek valószínűleg még nem vették át a végzést. Aki már átvette, annak három napja van arra, hogy fellebbezzen. A bíró szerint többen éltek is ezzel a lehetőséggel. Amíg a másodfokú bíróság nem dönt az ügyben, a zár alá vétel nem foganatosítható, vagyis egyelőre mindenki rendelkezhet azzal a pénzzel, aminek a zárolását az ügyészség kérte.
Dobos Gaberiella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta az [origo] megkeresésére: a biztosítási intézkedés elrendeléséhez hosszas bizonyítási eljárás szükséges. Meg kell nevezni, hogy konkrétan ki és milyen bűncselekményt követett el, amiből az a vagyon származhat, amire biztosítási intézkedést rendelnek el. A pontos összeget vagy konkrét vagyontárgyat is meg kell jelölni. A zár alá vétel esetében viszont akár valakinek a teljes vagyonára is vonatkozhat a döntés.
A szóvivő hozzátette: ebben az ügyben is azonnal megtették azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítható, hogy az esetlegesen bűncselekményből származó vagyont ne lehessen eltüntetni.
A nem jogerős végzésben több ügyvédi iroda vagyonát is zárolták, még olyan esetekben is, amikor csak letétbe helyeztek el az irodánál pénzt. Az esetlegesen bűncselekményből származó vagyon így sosem került az irodák tulajdonába. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az [origo] megkeresésére azt mondta, szerinte ha jogerőre emelkedik a bírósági végzés, az azt jelenti, hogy nem tartható fenn az ügyvédi letét intézménye.
A döntés után az az abszurd példa jutott eszembe, hogy ezután a bankoknak is fel kellene készülniük arra: teljes vagyonukat zárolják, ha egy bűnöző náluk nyitott számlán tartotta bűncselekményből származó pénzét egy ideig, pedig mindez képtelenség - mondta Bánáti. Siposné Nádai Ágnes az [origo] kérdésére, hogy szerinte is veszélyzetetheti-e a döntés az ügyvédi letétkezelés intézményét, nem akart válaszolni.