Koszovóba érkezett az új ENSZ-megbízott

Koszovóba érkezett hétfőn Kofi Annan ENSZ-főtitkár újonnan kinevezett megbízottja, Kai Eide norvég diplomata, s ezzel tulajdonképpen elkezdődött a tartomány fejlettségét és demokratizálódását vizsgáló folyamat, melynek végén eldől, hogy az idén szeptemberben megkezdődnek-e a tárgyalások a tartomány jövőbeni jogállásáról.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa két hete döntött úgy, hogy megkezdődhet a tartománnyal szemben támasztott normakövetelmények teljesülésének értékelése, Kofi Annan pedig Kai Eidét bízta meg a feladattal..

A norvég diplomatának nyolc hete van arra, hogy elkészítse jelentését, felmérje, mennyire teljesült az ENSZ normarendszerének nyolc legfontosabb követelménye, különös tekintettel a kisebbségek helyzetére. A jelentés alapján a Biztonsági Tanács - illetve a hathatalmi balkáni összekötőcsoport - eldönti, hogy szeptemberben megkezdődhetnek-e a tárgyalások a hat éve ENSZ-irányítás alatt álló, de jure dél-szerbiai tartomány státusáról.

A nyolc legfontosabb követelmény között a demokratikus intézmények működőképessége, a kisebbségi jogok érvényesítése, a mozgásszabadság megteremtése, a menekültek visszatérése szerepel. Az utóbbi látszik legkevésbé megvalósítható követelménynek: a tartományi ENSZ-misszió (UNMIK) is elismeri, hogy a több mint kétszázezer, zömében szerb nemzetiségű menekült kis töredéke tért vissza csupán a tartományba, és még mindig többen hagyják el Koszovót, mint ahányan visszatérnek.

Kai Eide jól ismeri a térséget. A norvég diplomata korábban országa nagykövete volt a NATO-ban, a pontosan egy éve Annan megbízásából tényfeltáró körutat tett Koszovóban, azt vizsgálta, hogy milyen állapotok uralkodnak ott a három hónappal korábban kitört véres zavargások után. Eide akkori jelentése szembetűnően sokkal borúsabb képet festett a koszovói közállapotokról, mint az UNMIK.

Eide hangsúlyozottan ezúttal is az UNMIK-tól függetlenül végzi majd revizori tevékenységét, belgrádi kormányilletékesek pedig máris leszögezték: rendkívül fontos lenne, hogy az albán vezetők ne gyakorolhassanak rá nyomást, mint ahogyan Sören Jessen-Petersen UNMIK-vezetővel teszik. A nyilatkozatokból ítélve a belgrádi és a koszovói szerb vezetők sokkal nagyobb bizalommal vannak a rendkívül jó elemző hírében álló norvég Eide, mint a dán Jessen-Petersen iránt. Az utóbbit albán lobbistának tartják, gyakorta felemlegetve azt, hogyan zokogott, amikor márciusban átadta a hágai vádiratot a súlyos háborús bűntényekkel vádolt volt koszovói miniszterelnöknek, Ramus Haradinajnak.

A jövőbeni státust illetően Belgrád és Pristina álláspontja ismert: az előbbi autonómiánál többet, függetlenségnél kevesebbet adna Koszovónak, az utóbbi pedig kizárólag a függetlenséget tartja elfogadhatónak. Az albán vezetők régóta meggyőződéssel mondják, hogy függetlenül az ENSZ "osztályzatától", ősszel megkezdődnek a tárgyalások Koszovó végleges státusáról. Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, a nemzetközi közösségben valóban egyfajta konszenzus van kialakulóban arról, hogy a koszovói albánok egyre türelmetlenebbek, ezért a tárgyalásokat mihamarabb meg kell kezdeni. Ugyanakkor Kofi Annan és közvetlen munkatársai nyilatkozataiból kihallatszik, hogy ők ragaszkodnának inkább az eredeti képlethez, amely úgy szól: nem lehet tárgyalni a jogállásról, amíg a tartomány ehhez nem készült fel eléggé, nem teljesültek a normakövetelmények.

Kai Eide ténymegállapító missziójának első útja három napig tart, a diplomata kíséretével együtt tárgyal tartományi ENSZ- és KFOR-vezetőkkel, albán és szerb politikusokkal, majd Belgrádba látogat. Jövőbeni missziója során Eide az európai nagyhatalmakat is végigjárja, de kötelessége felkeresni Washingtont is.