Öncsődöt jelenthetnének a szegény családok

Az MSZP-frakció szociális munkacsoportja a szociális törvény módosítását kezdeményezi. Ennek keretében lehetőség nyílna a rossz anyagi körülmények között élő, eladósodott háztartásoknak arra, hogy öncsődöt jelentsenek. Így nem kellene a teljes tartozásukat befizetni, a rezsi-, illetve hitelhátralékuk egy részét elengednék, az adósság egy részét az állam fizetné helyettük.

Több mint félmillió háztartás halmozott fel az országban kisebb-nagyobb rezsihátralékot. Emellett mintegy 170 ezer lakás után nem tudják fizetni a felvett bankhitelt. A legtöbben önhibájukon kívül nem tudnak fizetni, mert munkanélküliek lettek, vagy nagyon keveset keresnek. A sokgyerekes családoknál és a nyugdíjasok estében is jellemező ez a probléma.

A legtöbben, akik egyszer nem tudták kifizetni a rezsit, éveken keresztül reménytelenül görgetik maguk előtt a kamatok miatt egyre növekvő adósságot, miközben az aktuális számlákat is fizetniük kellene, így reménytelen helyzetbe kerülhetnek.

Nem kerülnek a rezsi miatt utcára

Annak ellenére, hogy a korábbi években, 1998-ban és 2001-ben is indított a kormányzat programot a rászorulók megsegítésére, a legtöbben nem tudtak élni a lehetőséggel. Többek között azért nem, mert az önkormányzatoknál lehetett kérni a támogatást, az önkormányzatok 90 százaléka viszont nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Valószínűleg azért nem, mert a legtöbb településen akkor segítettek az állami támogatások igénylésében, ha ezáltal saját kinnlévőségeiket csökkenthették. Vagyis, ha valaki az önkormányzati bérlakás lakbérét nem tudta fizetni vagy az önkormányzat tulajdonában lévő közüzemi szolgáltatónak tartozott.

Sok esetben az is problémát okozott, hogy még annyi pénzük sem volt az elszegényedett családoknak, hogy az állami támogatást igényelhessék: a tartozás 25 százalékát kellett önerőből fizetni, a többire lehetett támogatást kérni. Így a szociális juttatásokra éppen a legrászorultabbak juthatnak hozzá a legnehezebben. Azt, hogy a szociális juttatásokra szánt pénzek mennyire nem a megfelelő helyekre kerülnek, jól példázza, hogy a budapesti XII. kerületben - a főváros egyik legelőkelőbb részében - több pénzt fizettek ki egészségügyi és szociális célra, mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Korózs Lajos parlamenti képviselő, az MSZP szociális munkacsoportjának tagja keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jelenlegi rendszeren több ponton is változtatni akarnak . Az egyik lehetőség az öncsőd intézményének bevezetése lehetne - mondta a képviselő. Ez azt jelenti, hogy ha egy magánszemély átmenetileg fizetésképtelenné válik, akkor ennek bejelentése után, egy hivatalos eljárás keretében tárgyalni kellene az önkormányzat és a hitelező bank képviselőivel: mekkora összeget tud adósságából részletekben visszafizetni a későbbiekben.

Korózs szerint ehhez az önkormányzatnak meg kell vizsgálnia az adós vagyoni helyzetét, hogy valóban indokolt-e a csődeljárással kihúzni a bajból. Ha a család vállalja, hogy lehetőségeihez mérten az adósság egy részét fizeti a továbbiakban, akkor a fennmaradó összeg egy másik részét a hitelező banknak el kellene engednie (ehhez persze meg kell egyeznie a három félnek abban, ki mennyit enged, illetve fizet), a harmadik részt pedig az önkormányzat fizetné ki az adós helyett. Erre - hogy a településeknek mindez ne járjon pluszkiadással - egy állami kasszából hívhatnák le a szükséges összeget. Korózs szerint a lakáshitel-tartozások után a programot később kiterjesztenék a rezsitartozásokra is.

A rezsihátralékosok a közeljövőben is számíthatnának segítségre: akik például 200 ezer forintos hátralékot halmoztak fel, de képtelenek ezt - és az aktuális számlákat is - fizetni, a javaslat szerint a teljes tartozás 10 százalékát kellene csak befizetniük (jelenleg ez 25 százalék), így 20 ezer forinttal letudhatnák a teljes adósságot. A hiányzó összeget az önkormányzat fizetné ki, de emellett a közműszolgáltatónak is le kellene mondania pénze egy részéről - a maradékot viszont biztosan megkapná, így Korózs szerint nekik is érdekük kompromisszumot kötni.

A változtatás fontos eleme az is, hogy a fennmaradt tartozásokat öt év alatt kellene visszafizetni, szemben a jelenlegi másfél éves időtartammal. Emellett támogatást igényelhetnének a nagyobb rezsihátralékot felhalmozók is, a jelenlegi 200 ezer forintról 400 ezerre emelkedne az az összeg, amelynek visszafizetéséhez támogatást kérhetnek.

A képviselő szerint megoldás lehetne a nehéz körülmények között élőknek a kártyás készülékek felszerelése is. A mobiltelefonokhoz hasonlóan a gázért vagy a villanyért is előre lehetne fizetni, így biztosan nem adósodna el az a háztartás, ahová ilyen készüléket szerelnének. Miután valaki elhasználta például a kifizetett energiamennyiséget, leállna a gáz a lakásban, és csak az újabb feltöltéskor indulna újra.

A lakáshitel-tartozások rendezése az MSZP számításai szerint a következő három évben 6 milliárd forintot venne igénybe. A rezsihátralékosokra pedig 2-300 millió forintot kellene költeni állami pénzből.