Évekig iszunk még arzénos vizet

Ivóvízminőség-javító program indul Magyarországon az Európai Unió támogatásával. A fejlesztésekre fordított 140 milliárd forintból 2010-ig megtisztítják az észak-alföldi régió vizét az egészségkárosító anyagoktól. A program egyelőre csak a problémák töredékét oldja meg, mivel az országban minden negyedik ember olyan vizet iszik, ami az EU szerint rossz minőségű. Az Alföldön különösen rossz a helyzet, az ivóvíz arzén-, ammónia-, vas- és mangánkoncentrációja is magasabb a megengedettnél.

A hamarosan induló, 140 milliárd forinttal gazdálkodó ivóvízminőség-javító program keretében megtiszítják, illetve lecserélik az ország több ivóvízhálózatát. A program az észak-alföldi régió rendezésével indul, ennek első üteme 6 milliárd 224 millió forintba kerül. Az Unió Kohéziós Alapjából fedezik a költségek háromnegyedét, a hiányzó összeget az állam és az érintett önkormányzatok fizetik ki. A munkálatok az év végén, a közbeszerezési eljárás lefolytatása után kezdődnek, a fejlesztéseknek köszönhetően 2010-re 110 ezer ember ihat tisztább vizet Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 41 településén. 2007-től Dél-Alföldön további 225 településre terjed majd ki a program, erre a térségre 88 milliárd forintot szánnak. Két év múlva indulhat az észak-alföldi program második üteme. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint Dél-Alföldön 1 millió 225 ezer, északon a második ütemben 687 ezer lakos ivóvízgondjai oldódhatnak meg a program végére.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ívóvíz-ellátási osztályának vezetője, Molnár Ferencné szerint óvatosan kell kezelni az érintett települések helyzetét. "Elképzelhető, hogy a munka kezdéséig valahol romlik a vízminőség, mert a két helyi kút közül tönkremegy a tisztább vizet adó, de az is előfordulhat, hogy fölépül az új víztisztító mű, így a kérdés ott megoldódik" - mondta az [origo]-nak Molnár Ferencné.

A többi magyarországi régió pályázói a Nemzeti Fejlesztési Terv környezetvédelmi és infrastruktúra operatív programjának (KIOP) tenderein jelentkezhetnek támogatásért. "A vízminőség javítása" című intézkedés 2006 végéig összesen 14,4 milliárd forint támogatást tesz lehetővé. Önkormányzatok és állami vízközművek pályázhatnak rossz vízminőségű kutak megszüntetésére, vízátvétel műszaki feltételinek biztosítására és új technológiák bevezetésére, mindössze öt százalék saját erővel. A KIOP társfinanszírozásával még az idén megkezdődik Dombóváron egy 500 millió forintos ivóvízminőség-javító program.

A minisztérium sem vitatja, hogy Magyarországon két és fél millió ember iszik olyan ivóvizet, amelyben bizonyos vegyületek és nyomelemek aránya túllépi az európai uniós határértéket. A természetes vízszennyeződés mellett az elöregedett, repedezett vezetékek felelősek a veszélyes anyagok magas koncentrációjáért. Az észak- és dél-alföldi régióban különösen rossz a helyzet, az ivóvíz arzén-, ammónia-, vas- és mangánkoncentrációja is magasabb a megengedettnél. A túl sok vas hányást, hasmenést, akár bélrendszeri megbetegedést is okozhat, míg az arzén gyomor- és húgyúti daganatot, bőrfestéktúltengést és gyulladást idézhet elő. Az egyik érintett alföldi település neve elhallgatását kérő polgármestere szerint nem az arzén sok a kisváros ivóvizében, hanem az uniós határérték túl alacsony, ráadásul a többi tagországban fogyasztott tengeri halakban valószínűleg jóval több van ebből a méregből, mint a magyar vízben. A környezetvédelemmel foglalkozó Levegő Munkacsoport ugyanakkor úgy gondolja: nem csak az a feladat, hogy megfeleljünk az EU-normáknak, hanem hosszú távon biztosítani kellene a lehetőleg olcsó, kiváló minőségű vizet.

"Ha valaki megbetegszik a rossz minőségű ivóvíztől, nincs sok esélye kártérítésre, ugyanis már az is vitás, hogy az önkormányzatot vagy az államot kellene perelni, és ha megvan is az alperes, nagyon nehéz bizonyítani az ok-okozati összefüggést a betegség és a szennyezett víz között" - mondta az [origo] által megkérdezett jogász. Egy esetleges perben a felperes az egészséges környzethez való alkotmányos jog mellett az 1990-es önkormányzati törvényre hivatkozhatna, amely szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízzel való ellátásról.