A lakosság még nem kap a madárkór-vakcinából

Az egészségügyi miniszteren, a népegészségügyi kormánymegbízotton és az országos tisztifőorvoson próbálták ki először a madárinfluezna elleni magyar védőoltást. A száz önkéntesen elvégzett emberi tesztelés célja egyelőre csak az, hogy kiderüljön, megfelelő-e a hazai oltóanyag-előállító technológia. A lakosságot egyelőre nem kell beoltani, de ha kitörne a világjárvány, annyi vakcina készülhet, hogy akár exportálhatunk is belőle. A fejlesztésre fordított pénzösszeg a tisztifőorvos szerint államtitok.

Hétfő délelőtt megkezdődött az embereket is megfertőző H5N1-es típusú madárinfluenza elleni magyar oltóanyag humán tesztelése. Az első három vakcinát Rácz Jenő egészségügyi miniszternek, Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízottnak és Bujdosó László országos tisztifőorvosnak adták be. Az állatkísérletek augusztus elején fejeződtek be. Az Országos Epidemológiai Központban azóta lezajlottak a hivatalos ellenőrző vizsgálatok, melyek igazolták a hatóanyag ártalmatlanságát és immunológiai hatékonyságot az állatokon. Az országos gyógyszerészeti intézet szeptember 23-án engedélyezte az oltóanyag emberi kipróbálását.

A vakcinát nem azért fejlesztették ki, hogy a lakosságot mihamarabb beoltsák, hanem csupán a technológia hatékonyságát akarták tesztelni. "Akkor kellene beoltani a lakosságot, ha már lenne olyan vírus, amely világjárványt is okozhat, de ilyen vírus egyelőre nincs. Az emberről emberre is terjedő vírus a madárinfluenza és a humán influenza összetalálkozásából keletkezhet, és semmi sem garantálja, hogy ez a H5N1 változat lesz. A kísérletekkel viszont bebizonyíthatjuk, hogy képesek vagyunk az oltóanyag előállítására gyorsan, nagy mennyiségben" - mondta Bujdosó László, aki szerint kicsi az esély arra, hogy Magyarországot madárinfluenza fenyegesse.

"A lépcsőzéstől vagyok kipirulva, nem az oltástól" - tréfálkozott Bujdosó László az oltást követő sajtótájékoztatón. Az országos tisztifőorvos elmondta: az oltásnak tényleges egészségügyi kockázata szinte egyáltalán nincs. "Legfeljebb holnap reggelre fájni fog az oltás helye" - tette hozzá. Rácz Jenő, aki két társával ellentétben kissé mogorván tűrte az oltást, elmondta, hogy családja nem örült túlságosan a rajta végzett kísérletnek. Három hét múlva lesz az első vizsgálat, amelyből kiderül, milyen immunválaszt vált ki a hatóanyag. Három, illetve hat hónappal később újra megvizsgálják a kísérleti személyeket, hogy megállapítsák az immunválasz tartósságát. Ha rendellenességet, például influenzaszerű tüneteket, lázat, kiütéseket észlelnek, a beoltottaknak azonnal orvoshoz kell fordulniuk.

Körülbelül száz önkéntest fognak beoltani a következő egy-két hétben - ez már elég ahhoz, hogy a tesztelés eredményes legyen. Az önkéntesek többsége házon belülről kerül ki, olyan munkatársakról van szó, akik laboratóriumban találkozhattak a vírussal. Mindegyikük részletes írásbeli tájékozatót kap, beleegyezési nyilatkozatot írnak alá, majd alapos orvosi vizsgálaton esnek át. "Az önkéntesek egy fillért sem kapnak" - mondta Bujdosó. A jakartai magyar nagykövetségen dolgozóknak is felajánlották a kísérleti oltást, mivel Indonéziában már öt halálos áldozata van a madárinfluenzának, a hatóságok pedig hivatalosan járvánnyá minősítették a betegséget a múlt héten.

A vakcina az Omnivest Kft. és az Országos Epidemológiai Központ együttműködésével jött létre. A cég az oltóanyag előállításával foglalkozott, a központ a kutatómunkával. Az OEK négyszáz dolgozójának mindegyike részt vett a munkában, de a tényleges kutatás tíznél kevesebb virológus feladata volt. "Az előállítás nagyon sokba került, hiszen a gyár mellett magasan képzett szakemberekre is szükség volt, akiknek részt kellett venniük a madárinfluenzáról tartott nemzetközi konferenciákon. Hála istennek nem volt keret, előre meghatározott pénzösszeg. A miniszterelnök azt mondta: pénzhiány nem gátolhatja a felkészülést" - közölte Bujdosó László, aki nem nyilatkozott az oltóanyag előállításának pontos áráról, mivel az szerinte államtitoknak minősül.