Tízmilliárdokat követelhetnek az orvosok

Meghozták az első jogerős bírósági ítéletet az orvosi ügyeletek díjazása miatt indult perekben. E szerint az ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni és aszerint fizetni. Az orvosi kamara szerint a körülbelül 19 ezer ügyelő orvos fejenként átlagosan 1,44 millió forintot, összesen mintegy 27 milliárd forintot követelhet az államtól. A minisztérium szerint nem a fizetés a probléma, hanem az, hogy ha a teljes ügyeletet munkaidőnek tekintik, akkor az orvosok kevesebbet dolgozhatnak majd, és mivel most sincs elég orvos, összeomolhat az ellátórendszer.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon meghozták az első jogerős bírósági ítéletet az orvosi ügyeletek díjazása miatt indult perekben. A szolnoki Hetényi Géza Kórház tizennégy orvosa azért perelte be a kórházat, mert az, az itthoni gyakorlatnak megfelelően, az ügyeleteknek csak egy részét ismerte el munkaidőnek, és csak ezek után fizette ki a túlmunkadíjat. A bíróság úgy döntött, hogy az orvosoknak van igazuk, és az uniós irányelvnek megfelelően az ügyelet idejét teljes egészében munkaidőnek kell tekinteni. A kórház főigazgatója, Baksai István az [origo]-nak elmondta, hogy egyelőre nem kapták meg az ítélet írásos indoklását, így azt sem tudják, hogy "egy másodfokú bíróság miért gondolja, hogy Magyarországon nem a magyar törvények érvényesek".

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kijelentette, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a bíróság döntésének, mert itthon ez az első jogerős ítélet, mellyel végre kikényszeríthetik, hogy az ügyelet idejét tekintsék teljes egészében munkaidőnek. Az elnök szerint Magyarországon eddig ebben a kérdésben lábbal tiporták az Unió direktíváit és korábbi ítéleteit. Éger István szerint pénzekről még nem, csak elvekről született ítélet. "Az újabb perek tárgya lesz, hogy kinek mennyit kell majd fizetni, de mostantól ezen elvek alapján számolunk" - közölte.

A Magyar Orvosi Kamara nemrég felmérést készített, hogy kiderüljön, mennyivel fizettek kevesebbet az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak annál, amit akkor kellett volna kapniuk, ha az elszámolás uniós elvek szerint történik. A kamara számításai szerint az állam a Magyarország 2004. májusi uniós csatlakozása és a 2005. június vége közötti időszakban körülbelül 40 milliárd forint tartozást halmozott fel. A körülbelül 19 ezer ügyelő orvos és egészségügyi dolgozó átlagosan 1,44 millió forintot követelhetne - legalábbis a MOK szerint. Szerdára nemzetközi sajtótájékoztatót hívtak össze, hogy más országokba is eljusson a hír. Az ügyeleti elszámolás ugyanis nem csak Magyarországon, hanem más uniós tagállamokban is vita tárgya.

Az Egészségügyi Minisztériumban úgy vélik, hogy nem is a kifizetés a fő probléma, hanem az, hogy ha a teljes ügyeletet munkaidőnek tekintik, akkor az orvosok kevesebbet dolgozhatnak majd. A munkavégzés időtartama ugyanis a törvény szerint maximum heti 60 óra lehet. Rácz Jenő egészségügyi miniszter az MTI-nek elmondta, hogy jogszabály rögzíti, mennyi a kötelező munkaidő és mennyi a kötelezően elrendelhető és önként vállalható pluszmunka időtartama.

Rácz Jenő szerint több tízezer munkavállalót az egészségügybe nem lehet beállítani, mert ha a jelenlegi ügyeleti rendszer fennmarad, azt a mostani orvoslétszámmal nem lehet lefedni, így viszont az ellátás folyamatossága akadozhat. A miniszter közölte, hogy komplex intézkedési terv készül, mely magában foglalja az ügyeleti rendszer átalakítását, a munkaidőkeretek újraszabályozását. Az érintett szervezetekkel - orvosi kamara, szakdolgozói kamara, kórházszövetség - már megkezdődtek az egyeztetések.

Éger István szerint azonban ez az érvelés nem állja meg a helyét. "A kamarának már régóta van megoldási javaslata, amivel nemhogy kevesebbet, de többet is dolgozhatnának az orvosok. Ezt többször elküldtük a minisztériumnak, de nem reagáltak" - fogalmazott.