Garázdasággal megúszhatják a rasszista bűnözők

Magyarország nem fordít kellő figyelmet a rasszista bűncselekmények elleni harcra - derül ki egy európai uniós jelentésből. Csak a legnyilvánvalóbb esetekben vetődik fel a rasszizmus lehetséges indítékként, a romák bántalmazóit szinte mindig csak garázdaságért ítélik el. Jogvédők szerint érdemes lenne rögzíteni az áldozatok etnikai hovatartozását.

A rendőrség rasszista büncselekményekkel kapcsolatos tevékenységét vizsgálta az Európai Unió tagországaiban a Rasszizmus és Idegenellenesség Európai Megfigyelö Központ (EUMC) összehasonlító tanulmánya. Az Európai Unió bécsi központú szerve 2004 októberében eljuttatott a tagországokban létesített megfigyelőközpontokba egy 15 pontból álló kérdőívet, mely három főbb témát járt körül: a rasszista bűncselekményekre adott rendőri reakciót, a rendőrök ezirányú képzését és a civil szervezetek adta lehetőségeket.

A szeptemberben kiadott jelentés szerint Magyarország azon kilenc tagország közé tartozik, ahol egyáltalán nincsenek világos instrukciók arra, hogy a rendőrség hogyan ítélje meg: egy bűncselekmény rasszista indíttatású volt-e. Csupán Magyarországon és Görögországban nem rögzítik az ilyen jellegű bűncselekmények áldozatainak sem nemzetiségi, sem etnikai hovatartozását. A magyar rendőrség elsősorban a roma bűnözésre és a roma kulturális sajátosságokra fordít figyelmet, a bűncselekmények rasszista motivációja háttérbe szorul.

A jelentés megemlíti, hogy Magyarországon létezik már speciális rendőrségi kiképzés ebben a problémakörben, és a rendőrség jól kiépített hálózatban működik együtt emberi jogi, kisebbségi és nem kormányzati szervekkel. A rendőrképzés minden szintjén foglalkoznak antidiszkriminációval, sőt a roma kultúráról is hallgathatnak órákat a leendő rendőrök. A Miskolci és a Körmendi Rendészeti Szakközépiskolában például oktatják a kisebbségi jogok alapjait -derül ki az iskolák honlapjáról.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, az EUMC felügyelőbizottságának tagja szerint a jelentés leglényegesebb felvetése az, hogy van-e olyan regisztrációs rendszer, ami statisztikailag kimutathatóvá teszi a rasszista indíttatású bűncselekmények számát.

"Vannak olyan cselekmények a Büntető Törvénykönyvben, amik definíció szerint nem rasszisták, mégis sokszor ilyen okok állnak a hátterükben" - mondta az [origo]-nak Kádár. Szorosan véve csak a közösség elleni izgatás és a 174/B paragrafus tételez rasszista motivációt. Az utóbbi szerint bűnt követ el az, aki valakit nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozása miatt bántalmaz.

"Magyarországon az a probléma, hogy csak azokat a bűntetteket regisztrálják a statisztikák, amik ebbe a két típusba esnek. Ha valakit rasszista okból megvernek, de a rasszista indíték nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, az eset garázdaságnak minősül, és eltűnik a statisztikák útvesztőjében. Igazából nem derül ki, hogy milyen nagyságrendű problémával állunk szemben" - véli Kádár.

A bizottsági tag elmondta: 2004-ben mindössze kilenc esetben indult eljárás rasszista bűncselekmények miatt. "Ezt elképesztően kevésnek tartom. Valószínűsíthetően ennél sokkal több ilyen eset van, de ez soha nem fog kiderülni. Az én ügyvédi praxisomban is volt olyan ügy, ami rasszizmus miatt indult. Egy ismert budapesti szórakozóhelyre nem engedtek be egy fekete bőrű, magyar állampolgárságú fiatalembert. Miután rendőrt hívott, a biztonsági őrök meglökdösték és megütötték. Az őrök tagadták, hogy rasszista indíttatásból cselekedtek. A tárgyalási szakban az ügyészség úgy döntött, hogy az etnikai csoport tagja elleni erőszak vádját ejti, és csak garázdaság maradt a vád. Az őrök állítólag azt mondták az áldozatnak, hogy "fekete majom, menjél vissza Afrikába", de az ügy a statisztikákban garázdaságként fog szerepelni" - mesélte Kádár.

A jelentés kimutatta: a tagországok többségében szintén nincsenek utasítások arra, hogy az ilyen jellegű bűncselekményeket rasszista indíttatásúként jelöljék. Azonban Finnországban például lehetőség van arra, hogy statisztikai célból rögzítsék, ha egy cselekmény csak feltehetően is rasszista volt, mert egy ötfokozatú kategóriarendszert hoztak létre. Kádár hasznosnak találná, ha ez Magyarországon is így lenne.

A tanulmányban olyan kérdés is szerepelt, hogy a rendőrség milyen segítséget nyújt a rasszista bűncselekmények áldozatainak, bátorítja-e őket arra, hogy jogi útra tereljék az ügyet. Kádár szerint ez csak a távoli jövőben lenne elképzelhető Magyarországon. Előbb meg kell oldalni a staisztikai adatgyűjtés hibájából, és magában a rendőrségen belül létező rasszizmusból adódó problémákat.

"Égetőbb, hogy egyáltalán tudjuk meg, hány ilyen eset fordul elő" - jelentette ki Kádár. Ehhez regisztrálni kellene az áldozatok etnikai hovatartozását, de ez ellen adatvédelmi ellenérveket szokás felhozni. Pedig az adatvédelmi törvény lehetőséget ad rá, hogy statisztikai adatgyűjtés céljából, anonimizálva föl lehessen venni ezeket az érzékeny adatokat is, csak biztosítani kell a névtelenséget- amint bekerül a rendszerbe, az adatot el kell választani a konkrét személytől. Meg lehetne kérdezni az áldozatokat is, hogy hozzájárulnak-e az adataik anonim felvételéhez. Kádár szerint az adatvédelemre hivatkozás sok esetben csak alibi, nem igaz, hogy ne lehetne megoldani ezt a problémát.

Beate Winkler, az EUMC vezetője sajtónyilatkozatában kijelentetette, hogy az érintett tagországokban változtatni kell a jelenlegi jegyzőkönyvezési gyakorlaton és az áldozatoknak nyújtott rendőrségi támogatáson, hogy hatékonyabb legyen a rasszista bűncselekmények elleni harc.

Németh Lajos alezredes az MTI érdeklődésére pénteken elmondta: reagálni csak akkor fognak a megállapításokra, ha megkapták a hivatalos, részletes jelentést. A jelentés elérhető az EUMC oldalán.