Az igazságügyi tárca közzétette az áldozatvédelmi törvény koncepcióját. A kormány szerdai ülésén tárgyalt a tervezetről, az Országgyűlés pedig előreláthatólag decemberben szavaz majd róla. A tervezet célja, hogy segítsen azokon, akik valamilyen bűncselekmény áldozatai lettek. Az áldozatvédelemben részt vevő szervezetek és hivatalok feladata a tervezet szerint a tájékoztatás és a segítségnyújtás lesz. Ennek része az azonnali pénzügyi segítség is. Azt, hogy milyen típusú és mekkora segítséget kaphat valaki, a bűncselekmény jellege, az áldozatra gyakorolt hatása és az áldozat egyéb személyes körülményei határozzák meg.
Ingyen tájékoztatás és segély a rászorulóknak
A tájékoztatás valamennyi áldozatnak ingyenesen jár. Teljes körű felvilágosítást kell kapniuk a büntetőeljárás-beli jogaikról és kötelezettségeikről, és arról, hogy hol és hogyan tudják igénybe venni a nekik járó segítséget. Ha kérik, a hatóságoknak azt is közölniük kell velünk, ha a tettest szabadon engedték. Ingyenes jogi támogatást azonban csak a rászorulók kaphatnak. Annak az áldozatnak, akinek a jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér háromszorosát, jogai érvényesítésére 2008-tól jogi segítség jár. A rászorulóknak jár azonnali pénzügyi segély is, ennek legmagasabb összege 2006-ban 62 650 forint lesz. Ezt azok kaphatják meg, akiknek nettó jövedelme nem haladja meg a 125 300 forintot. A kárenyhítést egy összegben vagy járadék formájában is megítélhetik.
Kárenyhítésre az az áldozat jogosult, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és emiatt testi épsége, egészsége súlyosan károsodott. Rajtuk kívül kárenyhítést kaphatnak még a velük egy háztartásban élő egyenes ági rokonok is: nevelőszülők, örökbefogadók, örökbe fogadott vagy nevelt gyermekek, házastárs, élettárs vagy bárki, akinek eltartására a sértett köteles volt.
Aki nem működik együtt, nem kaphat pénzt
Az áldozatsegítést az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá sorolt Igazságügyi Hivatal egyik szervezeti ága irányítaná, de a civil szervezetek is bekapcsolódhatnak a munkába. A törvénytervezet szerint a kárenyhítési kérelmet a bűncselekmény elkövetése után legkésőbb három hónappal lehet benyújtani. Nem kaphat kárenyhítést az az áldozat, aki nem működik együtt az eljárást végző szervvel, vagy aki vétkes volt a kár okozásában vagy a bűncselekmény bekövetkeztében. Az is kizáró ok, ha az áldozat nem tett meg minden tőle elvárhatót a bűncselekmény elhárítására. Az igazságügyi tárcánál úgy számoltak, hogy a törvényben foglaltak jövőre 52 millió forinttal terhelik meg a költségvetést.