Golfozva hagynak fel az itallal a gazdagok

A luxus elvonókúra és az állami intézményben történő kezelés között az a legnagyobb különbség, hogy míg a kórházban a betegek gyakran unatkoznak, a magánintézetben ez nem fordulhat elő: két kezelés között várja őket a medence, a szauna és a biliárdasztal. A jó körülményeknek ára van: havi 620 ezer forint a kezelés a vidéki intézetben. Eredményekről sehol nem beszélnek szívesen, mindenhol vannak visszaesők.

A kastélyszállónak tűnő magánpszichiátria és az állami intézmény látszólag nagyon sok mindenben különbözik egymástól, valójában azonban mindkét helyen az alkoholfüggő ember akaratát, elhatározását tartják kulcsfontosságúnak a leszokás szempontjából. Le lehet tenni az italt egy időre mindkét helyen, de egy év múlva vissza is lehet kerülni bármelyik intézetbe a korábbihoz hasonló állapotban.

A különbség annyi, hogy a Győr melletti Hotel Renascor magánintézetben a reggeli egyéni foglalkozás és a délutáni kalandterápia között, lehet úszni egyet a medencében, míg a Lipótmező addiktológiáján a kávéautomata jelenti a luxust. A Lipóton a fűtésszerelőre várnak a betegek, a Renascorban pedig azért szólnak, ha kifogy az elem a kondigép kijelzőjében. Az egyik intézetben túl sok a beteg, a másikban alig lézengenek - kevesen tudnak havi 620 ezer forintot rászánni a leszokásra.

A napi terápiás foglalkozások között, a hatalmas budai intézetben nem nagyon van tennivaló, a betegek a folyosón sétálgatnak, lemennek a közeli boltba, az újságoshoz, időnként pedig ügyeletben vannak az osztály bejáratánál és naplót vezetnek az érkezőkről, távozókról. A Győr közelében lévő magánintézet viszont leginkább egy felső kategóriás szállodára hasonlít: az igénybe vehető szolgáltatások között megtalálható a minigolf, a konditerem, a szauna, a kinti és a benti medence.

"Ez így nem mehet tovább, külső segítségre van szükség"

Az első lépést szinte mindig a családtagok teszik meg. "A feleségek hívnak legtöbbször, hogy alkoholista férjüknek szeretnének segíteni" - mondta Dudits Dénes, a Hotel Renascor terápiás programigazgatója. "Sokszor nekik maguknak is segítségre lenne szükségük, mert állandóan csak a társukkal foglalkoznak, nem saját magukkal" - tette hozzá. A szakemberek általában azt tanácsolják a kétségbeesett hozzátartozóknak, hogy legyenek elfogadóbbak az alkoholistával, az nem segít, ha állandóan bűntudatot próbálnak benne ébreszteni.