Golfozva hagynak fel az itallal a gazdagok

Vágólapra másolva!
A luxus elvonókúra és az állami intézményben történő kezelés között az a legnagyobb különbség, hogy míg a kórházban a betegek gyakran unatkoznak, a magánintézetben ez nem fordulhat elő: két kezelés között várja őket a medence, a szauna és a biliárdasztal. A jó körülményeknek ára van: havi 620 ezer forint a kezelés a vidéki intézetben. Eredményekről sehol nem beszélnek szívesen, mindenhol vannak visszaesők.
Vágólapra másolva!
Fotó: Fábián Évi
Egy szoba a sok közül

Semmilyen jel nem utal arra, hogy a Győrtől 40 kilométerre lévő Soboron magánpszichiátria működik, a kastélyépületre is csak annyi van kiírva, hogy "hotel". A kovácsoltvas-kapu bárkinek nyitva áll, szabad a be- és kijárás. Az intézet programigazgatója szerint nincs szükség rá, hogy táblán hirdessék, hogy a szállodát fél évvel ezelőtt magánpszichiátriává alakították.

A belső terek, a szobák olyanok, mint egy felső kategóriás szállodában, semmi kórház- vagy szanatóriumjellegű nincs az épületben, és nem jönnek-mennek fehér köpenyes ápolók sem. A jelenleg kezelés alatt álló négy-öt beteg, szinte elvész a nagy épületben és a hozzá tartozó parkban, ha nem lennének csoportos foglalkozások, valószínűleg nem is nagyon látnák egymást. A betegek újságírónak nyilatkozni nem szeretnének, az intézetben nagyon vigyáznak, hogy kilétük ne tudódjon ki.

Az intézetből bármikor ki lehet menni és nem tilos a mobilozás sem. "Általában üzletemberek, cégvezetők a betegeink, ezért nem tilthatjuk meg nekik a telefonálást" - mondta a magánintézet programigazgatója, Dudits Dénes. A fél éve működő intézetben, eddig összesen 19 beteg fordult meg, többségük 40 év feletti, alkoholista férfi. "Egyre többen vannak Magyarországon, akik nem hajlandók befeküdni a lerobbant kórházakba és megengedhetik maguknak, hogy kifizessenek havi 620 ezer forintot a szállodai szintű ellátásért és a kezelésért" - mondta Dudits. Ezért a pénzért itt, napi ötszöri étkezést, rengeteg szállodai szolgáltatást és ismert szakemberek által összeállított terápiát kapnak.


Fotó: Fábián Évi
A belső medence mellett szauna és edzőterem is van

A kezelés minimum egy hónapos, de akár fél éves is lehet. A terápia célja, hogy a beteg személyisége változáson essen át, legyőzze az ital utáni sóvárgást. A magánintézetben nagyon intenzív a program, unatkozni nem lehet. A terápia része az is, hogy a betegek és az orvosok között, a szokásosnál jóval közvetlenebb a kapcsolat: az első pillanattól kezdve tegeződnek, közösek az étkezések, kikapcsolódásként együtt úsznak a medencében. A magánintézetben elsőként kezdtek el alkalmazni egy Amerikában kidolgozott, visszaesés-megelőző terápiamodellt. A betegek megtanulják, hogy rájuk mi a legjellemzőbb visszaesési helyzet és ez ellen hogyan védekezzenek. Az állami intézetekben is működő pszichodráma és a művészeti foglalkozások mellett, itt a testedzés és az úgynevezett kalandterápia is fontos része a kezelésnek. A betegeknek különböző extrém helyzetekben kell helyt állniuk, például 8 méter magasban kifeszített kötélpályán mennek át (természetesen bebiztosítva), illetve olyan feladat is van, amit párban kell végezniük, egymás segítése nélkül leesnének a magas építésű akadálypályáról - utóbbi feladatnál azok is megtapasztalhatják a csoportmunkát, akik mindent egyedül szoktak megoldani.

A fél éve működő magánintézetben még korai eredményekről beszélni, hiszen az első beteg is maximum fél éve tette le az italt vagy a drogot. Van olyan, aki jól van, de van, aki visszaesett - mondta az intézet vezetője.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!