Kilátástalan az itt felejtett gyerekek sorsa

Sokszor tisztázatlan és bizonytalan a külföldről Magyarországra csempészett csecsemők, menekült, vagy itt felejtett gyerekek helyzete. Akiket csak úgy itt hagytak a szüleik, éveken át élnek otthonokban, mert a külföldi gyámhatóságok együttműködése nélkül nem lehet örökbe adni őket. Az egyedül menekülő, a határon elfogott gyerekeket nem táborokban, hanem otthonokban helyezik el. Itt nehezen tudják megvédeni a kiskorúakat az embercsempészektől, és a gyermekprostitúciótól.

Az Oltalom Karitatív Egyesület kísérő nélkül az országba érkezett külföldi gyerekek számára tart fenn otthont Békéscsabán. "Ez azt jelenti, hogy a határőrök rájönnek, hogy a felnőttekkel utazó gyerek nem hozzájuk tartozik. A másik eset, hogy kiskorú gyerek felnőtt nélkül próbál az országba jutni, ilyen többnyire vonatokon fordul elő. Olyan is van, hogy idősebbnek vallják magukat, és nincs útlevelük" - mondta el Iványi Gábor, az egyesület elnöke az [origo]-nak. Ha erre fény derül, az ilyen gyereket nem menekülttáborban, hanem az e célre létesült két otthon egyikében helyezik el: Nagykanizsán vagy Békéscsabán.

Iványi szerint sokszor a gyermekprostitúció elől menekülve érkeznek Magyarországra, főként Romániából. Akik messzebbről jönnek, nem akarnak megállni Magyarországon, hanem nyugatra igyekszenek, szüleik után, vagy éppenséggel a szüleik küldik őket, hogy megmeneküljenek valamilyen üldöztetéstől. "Volt már harcunk az alvilággal" - mondta Iványi. "Egy kislány a prostitúció elől menekült ide, de egy bűnbanda követte. Sokáig durva zaklatásnak volt kitéve az intézet, végül hatósági segítséggel sikerült őket rács mögé juttatnunk" - említette példaként.

Sokan megszöknek

"Többször előfordul, hogy eltűnnek az otthonból a gyerekek. Ilyenkor körözést kell kiadni, aztán van, amikor érkezik egy képeslap, mondjuk Németországból, a gyerekek jelzik, hogy jól vannak" - mesélte Iványi. Van, aki több éve lakik náluk, iskolába jár Békéscsabán, kézművességet vagy magyart tanul. Sokan visszajárnak orvosi segítségért, élelemért. Az egyesület célja, hogy megpróbálják egyesíteni a családokat, felkutatni az idekerült gyerekek szüleit. "Például volt egy bosnyák csecsemő, akit a határon vettek el azoktól a felnőttektől, akik magukkal vitték. Hónapokkal később viszont jelentkezett érte az édesapja, és az ügy jó véget ért" - mondta Iványi Gábor,

Fotó: MTI

Iványi arra panaszkodott, hogy az otthonban a húsz férőhely ellenére csak kilenc gyerek él jelenleg. "A legtöbb gyereket benn tartják a rendszerben, és menekülttáborokban vagy a legközelebbi gyermekvédelmi imtézményben helyezik el" - mondta. Szerinte ennek az az oka, hogy a bevándorlási hivatal anyagilag ellenérdekelt, hiszen ha egy civil szervezetnek adják át a gyerekeket, elveszítik az utánuk járó normatívát. Iványi szerint a nagykanizsai otthonnal is baj van, az ugyanis egy menekülttáboron belül létesült, ezt pedig tiltja egy 2002-es törvény.

Ezzel kapcsolatban megkerestük Berecz Jánost, a nagykanizsai gyermekotthon igazgatóját, aki elmondta: valóban volt itt régebben felnőtt menekülttábor, de ez már megszűnt. Az otthonban, melynek jól felszereltségéről a menekültekkel foglalkozó civil szervezet, a Helsinki Bizottság ügyvédje számolt be az [origo]-nak, szintén húsz-huszonöt férőhely van, de csak tizenhárom gyerek él ott jelenleg.

A túl kevés menekült is okozhat problémát

A menekültekkel foglalkozó Helsinki Bizottság vezetője, Kőszeg Ferenc szerint sokkal könnyebben éri jogsérelem a kísérő és papírok nélkül ideérkezett gyerekeket. Erre jó példa szerinte, amikor egy nigériai lányt idegenrendészeti őrizetbe helyeztek a határon, mert nem hitték el, hogy tizenhét éves. Amikor az őrizet ideje lejárt, a lány természetesen eltűnt - mondta Kőszeg az [origo]-nak.

Fotó: MTI

Bár Magyarországon drasztikusan csökkent a menekültek száma azért sok a kísérő nélküli gyerek. Ennek oka részben az, hogy az eddig sok menekültet "termelő" országokban - a volt Jugoszláviában, Afganisztánban, Irakban - nagyrészt rendeződött a helyzet. A másik ok, hogy Magyarországon megerősítették a keleti és a déli határőrizetet, így a menekültek útvonala északra, Szlovákia vagy Lengyelország határai felé tolódott.

Garamvölgyi Ágnes, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója szerint nagyon alacsony a kísérő nélküli kiskorúak száma a kevés menekülthöz viszonyítva is. 2005-ben eddig 12-13 ilyen gyerekre bukkantak tudomása szerint. "Az idén összesen 1232 menedékkérelem érkezett, ebből csak 12 volt ilyen gyereké" - mondta, hozzátéve, hogy ez az oka, hogy a két gyermekotthon huszonöt százalékos kihasználtsággal működik, nem pedig az , hogy a BM ellenérdekelt. Szerinte általános probléma, hogy felújították ezeket az intézményeket, de kevés a menedékkérő. "Most ezért nehéz eltartani a táborainkat" - mondta az [origo]-nak.

Wirth Zsuzsanna