Jövőre eltüntetik az apró szakokat

Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése, amelyben a tervezett felsőoktatási törvényt több helyen alkotmányellenesnek találta, az Oktatási Minisztérium (OM) szerint nem akaszthatja meg a reform menetét. Még az idén a parlament elé kerül a módosított javaslat, január elsején pedig hatályba lép a törvény - ígérik. 2006 szeptemberétől így eltűnik a szakok nagy része, csak névleg marad meg az egyetem-főiskola megkülönböztetés. Tizenkét félévet lehet majd tanulni ingyen, az eddigi tízzel szemben, viszont hatnál tovább kevesen juthatnak majd: a tárca ugyanis úgy döntött, csak a hallgatók mintegy harmada (35 százalék) juthat magasabb szintre.

A kétciklusú képzés az alap- és mesterszakokra épül, amelyek egységes bevezetése Európa negyven országában folyamatban van. Az úgynevezett Bologna-rendszerben elvileg szabadon lehet majd vándorolni az európai egyetemek között. Az egyetemi-főiskolai diplomákat két, egymás után megszerezhető papír váltja fel. A harmadik szint a doktori képzés.

A korábbi 214 főiskolai és 199 egyetemi szakból, jóval kevesebb lesz: mindössze 101 alapszak és körülbelül 200 mesterszak indul. A jövőre felvételizők aligha fogják tudni, pontosan mit kapnak azon a szakon, ahová jelentkeztek. Bár a tantervek már elkészültek, az engedélyezés még nem zárult le. Néhány alapszakról pénteken dönt az akkreditációs bizottság. Az alapképzés hat-nyolc félévből áll, és a kitűzött cél szerint lehetőleg hasznosítható szakmai ismereteket nyújt. A mesterszakokat kettő-négy félév alatt lehet elvégezni - itt inkább az elméleti, kisebb területre irányuló tudás a cél. Vagyis az eddigi rendszer, amelyben először az elméleti alapozás, majd a szakosodás és gyakorlati képzés volt a sorrend, tulajdonképpen megfordul. A rendszer az elitképző jelleggel száll szembe, vagyis bevallottan "nagyszámú hallgatóság képzését" tűzi ki célul.

Az alapszakokra való bejutás feltételei iskolánként és szakonként változnak, vagyis az, hogy hogyan számítják be az érettségi osztályzatait, kell-e különbözeti vagy gyakorlati vizsga. A mesterképzés felvételi követelményeit az iskolák határozzák meg. Átalakul majd a tanárképzés rendszere. A tanárképzés mesterszak lesz, vagyis az eddigiekkel ellentétben csak körülbelül három év tanulás után lehet elkezdeni. Erről viszont már az alapképzés során dönteni kell. Tanári mesterdiplomát öt félév után adnak, tanítókat, óvodapedagógusokat pedig külön képzési ágban, alapszakon tanítanak majd.

Több szakot is fel lehet majd venni, ha valaki bírja - mondták el kérdésünkre az OM-nél. Ezt azzal a kikötéssel lehet megtenni, hogy minden felvett alapszakot az előírt idő alatt be kell fejezni, mert csak addig ingyenes. Mesterszakon hasonló a helyzet: az állam összesen tizenkét félév tanulást fizet, ezalatt több mesterszakot - például a tanári képzés mellett mást is - lehet végezni, utána pedig fizetni kell. Az, hogy a második ciklusba csak az alapképzést elvégzettek 35 százaléka mehet tovább, sok munkáltató szerint anyagi okokat is szolgál. Sok megkérdezett munkaadó úgy véli ugyanis, hogy az alapszakos diploma nem lesz elég az elhelyezkedéshez, így a többségnek fizetnie kell a mesterképzésért - derül ki egy felmérésből.

Forrás: [origo]

Lehetséges lesz az is, hogy valaki máshová menjen tovább mesterszinten, mint amilyen területen az alapdiplomát megszerezte. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy ezt milyen széles körben lehet értelmezni, amire azt válaszolták: "a hallgatónak azt kell megtudnia, hogy a korábban szerzett ismereteiből, mit ismernek el az adott mesterszakon". Hozzátették: a ma még valóban nehézkesen működő rendszer remélhetőleg a jövőben több lehetőséget kínál majd.

A kétciklusú képzésben az államilag finanszírozott helyek száma is változik: az OM tájékoztatása szerint kisebb lesz a bölcsészlétszám, különösen a kommunikáció és politológia szakosok számát csökkentik. Kevesebb jogász lesz, viszont többen juthatnak be a természettudományos és műszaki szakokra. Az akkreditációs bizottság pénteki ülésén, várhatóan a pontos számokról is dönt - közölte az OM. Az államilag finanszírozott helyek száma összességében nem csökken, ugyanannyi marad, mint az elmúlt két évben, a fizetős helyekről pedig az egyetemek döntenek.

A korábban végzettek egyetemi vagy főiskolai diplomája nem módosul, de ha valaki tovább szeretne tanulni, a főiskolai diplomát alapszintűnek, az egyetemit pedig mesterszintűnek ismerik el. Azoknak, akik még a kreditrendszer 2003-as bevezetése előtt kezdtek egyetemre járni, rövid időn belül le kell diplomázniuk. Ennek határidejéről az intézmények döntenek. A másik lehetőség, hogy kreditrendszerben fejezik be a tanulmányaikat, amiről a kreditátviteli bizottságok döntenek.