A jelentkezőknek hat szakon nem kell többciklusú képzésre számítaniuk. Ezek az orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász és építészmérnök szakok. A többi szakon jövőre átáll a rendszer, kivéve a művészeti szakokat, ahol ez fokozatos lesz. Alapszinten 180, mesterszinten 120 kreditet lehet szerezni. A harmadik ciklusnak számító, doktori képzés elvégzéséért 180 kreditpont jár.
A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, a korábbi sok-sok apró szak nagy része megszűnik, pontosabban beolvad 13 alapszakba. A tárca tervezi a bölcsész szakok keretszámainak jelentős csökkentését, különösen a kommunikáció szakosok és a politológusok lesznek kevesebben. Az OM-nél kérdésünkre nem tudtak arányokat mondani, mert a napokban fognak dönteni az alapszakokról a Magyar Akkreditációs Bizottság ülésén.
A magyar alapszak több mint tíz korábbi bölcsész szakot egyesít, és mesterszinten tizenhárom irányba lehet szakosodni. A szabad bölcsészetnek elnevezett alapszak, olyan tudományterületeket is magában foglal majd, mint amelyeket korábban filmelmélet, esztétika, filozófia és vallástudomány szakokon oktattak.
A történelmet összevonják a régészettel, muzeológiával és levéltárral. Ókori nyelvek és kultúrák néven négy, keleti nyelvek és kultúrák név alatt pedig tizenkét korábbi szakot vonnak össze. A nyelvszakokon is feltűnő a változás: az angolhoz hozzácsapják az amerikanisztikát, a némethez a néderlandisztikát és a skandinavisztikát is. A többi nyelvet romanisztika és szlavisztika alapszakon tanítják majd - csak a romológia, a cigánysággal foglalkozó szak marad önálló.
A népszerű művelődésszervező szakot andragógia név alatt találják majd a felvételizők. Megmarad önálló alapszaknak a pszichológia - amely 2005 negyedik legnépszerűbb szakja volt -, és külön szak marad a politológia és a kommunikáció is.
A munkáltatók véleménye szerint - amely az Országos Felsooktatási Információs Központ nyári felméréséből derül ki - a bölcsészek pozíciója a munkaerőpiacon nagyon gyenge, ráadásul egyre kevesebben akarnak tanárok lenni. A képzésben is romlottak a feltételek, egyre kevesebb professzor tanít például. Szinte nincs gyakorlati képzés, és ez, szinte az ország összes bölcsészkarára érvényes.
Az informatika képzési ágban három alapszakot alakítottak ki a korábbi, körülbelül tíz idevágó képzésből. Ezek között szerepel a programozó-matematikus és a számítástechnika tanár is. A munkáltatók szerint ezen a területen fennáll a veszély, hogy a munkaerőpiac összemossa az alap- és a mesterképzést, holott egy hároméves képzés, nem vethető össze az ötéves képzéssel. Az informatika szakterületét is jellemzi a magyar felsooktatás általános gyengéje, a sok elmélet és kevés gyakorlat.
A jogi és közigazgatási ágban hét alapszak van, köztük a 2005 második legkedveltebbjének számító jogászképzés, amelyet hosszas viták után végül nem osztanak ketté alap- és mesterszakra. Emellett lesz többek között bűnügyi igazgatási szak, az egyetemi közigazgatási szak pedig igazgatásszervezés néven fut tovább. Ide tartozik majd a rendészeti igazgatás. Ebbe beolvadt a büntetés-végrehajtási képzés, a közlekedés-, határrendészet, a katasztrófavédelem és a nemzetbiztonság. Ezeket eddig főiskolai szinten oktatták. A jogászképzés létszámkereteit egyébként csökkenti a tárca - egyelőre nem tudni, mennyivel.
Gazdaságtudományi képzésben egyrészt a közgazdasági elemző munkára, másrészt a gyakorlati üzletvitelre lehet felkészülni - áll a miniusztérium tájékoztatójában. A tíz alapszak között újnak számít a gazdaságelemzés, de megmarad a pénzügy és számvitel. Ide sorolták a "turizmus-vendéglátás" gyűjtőnevű szakot is, amely olyan területeket egyesít, mint az idegenforgalom - ez a harmadik, legnépszerűbb szak volt 2005-ben -, a szálloda és a vendéglátás.
A műszaki ágban tizenkilenc szakot alakítottak ki, itt nem változtattak sokat a korábbi rendszeren. A műszaki képzésben résztvevők létszámát, a természettudománnyal együtt, növelni fogja az OM.
A természettudományi képzésben nyolc alapszak jön létre. Terveznek egy természetismeret szakot, de ennek sorsa még nem dőlt el. Ezen a téren is vannak átalakulások: a földtudományi alapszakba például belekerült a geológus éppúgy, mint a meteorológus és a térképész. A műszaki szakterület munkáltatói szerint a munkáltatók általában nem látják, hogy mihez kezd valaki a három éves képzés után.
Osztatlan képzésben folyik tovább az orvosképzés. Ebben az ágban orvosokat, gyógyszerészeket, fogorvosokat képeznek. Ide került "egészségügyi gondozás és prevenció" néven a védőnők és járványügyisek tanítása. Ápolás és betegellátás név alatt dietetikusokat, gyógytornászokat és mentősöket egyszerre fognak tanítani. Az egészségügy területén általában elégedettek az elméleti alapképzéssel a megkérdezett munkáltatók, de a gyakorlati képzés szerintük nem lehet elég - derül ki egy felmérésből.
A sporttudományban négy alapszak lesz. A nemzetvédelmi és katonai ágban, eddig nem létező, új alapszakok a büntetés-végrehajtási nevelő, a katonai gazdálkodási és a nemzetbiztonsági szak. A többi szak, a korábbiakhoz hasonló marad. Az agrár képzési ágban tizenöt alapszakot alakítottak ki a korábbi csaknem negyvenből. A szakterület munkáltatói, a felmérések szerint, eddig hiányolták a gyakorlati képzést az egyetemekről, a főiskolákon pedig az elmélet maradt el. A szakma gyakorlatközpontúsága miatt, feltehetően a hároméves képzésen túl, beiktatnak fél év gyakorlatot, hogy azonnal be lehessen kerülni a munkaerőpiacra. Külön képzési ágnak fog számítani az alapszakos tanári képzés is.
Wirth Zsuzsanna