Könnyedén lerázzák a kismamákat

A gyerekvállalás gyakran jelent egyet a munkahely elvesztésével, hiába védik törvények a kismamák jogait. Egy évek óra pereskedő anyukát például azért nem vettek vissza irodai munkahelyére, mert azt állították, hogy ezt a munkát lehetetlen gyerek mellett végezni. Az ő esete azért különleges, mert pert indított egykori munkahelye ellen, míg a kismamák többsége nincs tisztában jogaival, vagy ha mégis, akkor sem vállalja egy per kellemetlenségeit.

"Sok fiatal anyuka nincs tisztában a jogaival és elfogadja munkaadója méltánytalan ajánlatát" - mondta az [origo]-nak Viszló László ügyvéd, munkajogi szakértő. Ügyvédhez kevesen fordulnak ilyen problémákkal, pont azért, mert nem is tudják, hogy sérültek a jogaik - tette hozzá. Ráadásul hiába védik jogszabályok a kismamákat, a cégvezetők rafináltabbak lettek, burkoltabb lett a kismamák hátrányos megkülönböztetése" - mondta a munkajogi szakértő. Fiatal nők alkalmazásánál pedig továbbra is gyakori, hogy a felvételiztető olyan kérdéseket tesz fel, amivel azt szeretné kideríteni, hogy néhány éven belül tervez-e gyereket, bár a konkrét kérdés természetesen nem hangzik el - tette hozzá.

A legnagyobb probléma Sipos Márta ügyvéd szerint is az, hogy a kismamák nem ismerik a jogaikat. Sokszor akkor kapnak észbe, amikor már aláírták a megegyezést főnökeikkel. Ha pedig még időben észbe kap, egy kisgyerekes nő általában akkor sem vállalja, hogy évekig járjon bíróságra pereskedni.

A terhesség idején érvényes felmondási tilalommal a legtöbb munkáltató tisztában van, ezalatt az időszak alatt ritkán éri sérelem a kismamákat, a legtöbb gond a munkahelyre való visszatéréssel van. A terhesség idejét annyira védik a törvények, hogy a kismamák akkor is jó eséllyel perelhetik cégüket, ha akkor bocsátották el őket, amikor még maguk sem voltak biztos tudatában a terhességüknek. A Legfelsőbb Bíróság nemrég született határozata ugyanis kimondja, hogy a vélelmezett fogamzás napjától élvez védettséget a kismama. A terhesség időszaka alatt azt is előírják a munkáltatóknak, hogy olyan feladatot kell biztosítaniuk, amit a kismama el tud végezni akkor is, ha korábban például fizikai munkát végzett, vagy vegyszerekkel dolgozott. Ezt azonban már kevés helyen oldják meg, a kismama ilyenkor betegállományba kényszerül, amivel anyagilag sokkal rosszabbul jár.

A munkahelyére visszatérő anyuka 30 napos védettségét - hivatalosan ennyi ideig nem rúghatják ki - 60, de inkább 90 napra kellene meghosszabbítani - mondta az [origo]-nak Szabó Zsóka, a Nők a Holnapért Alapítvány elnöke. Emellett érdekeltté kellene tenni a cégeket a kisgyerekes anyukák alkalmazásában, most ugyanis ehhez semmi érdekük nem fűződik. Az édesanyák helyzetét az is nehezíti, hogy a bölcsődék, óvodák nyitvatartási rendje évtizedek óta változatlan, miközben manapság szinte lehetetlen egy munkahelyről délután 4-kor eljönni. "Fél ötkor pedig már kinézik a gyereket az óvodából" - tette hozzá Szabó Zsóka, aki szerint a helyzetre megoldást jelentene, ha az óvodák délutánra négy órában dolgozó óvónőket alkalmaznának, akik akár kora estig tudnának maradni és foglalkozni a gyerekekkel.

A családi szerepek alig változtak az elmúlt évtizedekben, pedig ezt is elősegíthetnék modernebb szabályozással - vélekedik a Nők a Holnapért Alapítvány elnöke. Ausztriában például a rendes szabadságon felül bőven biztosítanak szabadnapokat a szülőknek, amit azért kapnak, hogy a gyerekükkel legyenek. Egy ilyen rendszerben természetesebbé válik az édesapa részvétele a gyereknevelésben. Igaz ugyan, hogy erre Magyarországon is van lehetőség, de egy gyerek esetében mindössze két napot jelent évente.