Spórolunk a villannyal, de többet szemetelünk

A csatlakozó országok között környezetvédelem tekintetében előkelő helyen szerepel Magyarország, a régi uniós tagoktól viszont elmarad - derül ki az Európai Környezetvédelmi Hivatal jelentéséből. Magyarország a rendszerváltás óta egyre kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, takarékosabban bánik az energiával, a megújuló energiák aránya hazánkban viszont továbbra is alacsony, ráadásul egyre több szemetet termelünk.

Magyarország a környezetvédelem terén kevesebb eredményt tud felmutatni, mint az Unió 15 régi tagállama, a 10 új tagállam között viszont az élen helyezkedik el - derül ki az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEA) jelentéséből. A héten közölt jelentés azonban csak az 1992 és 2002 közötti időszakkal kapcsolatban tartalmaz adatokat, noha Magyarország azóta több területen, többek között a hulladékgazdálkodás terén, behozott valamennyit lemaradásából.

Az EEA felmérésének célja, hogy rámutasson, milyen teendői vannak Európának a környezetvédelem terén. A jelentés szerint különös figyelmet érdemelnek a szélsőséges időjárási események, ugyancsak fontos a vegyi anyagokra vonatkozó szabályok megalkotása, valamint a vízkészletek és más környezeti értékek megőrzése.

A jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy Európa a világ átlagtempójának kétszeresével gyorsabban használja el a bolygó természeti erőforrásait: 1990 és 2000 között például több mint 800 ezer hektárt építettek be Európa területéből, ami Luxemburg területének a háromszorosa.

Magyarország kapcsán az EEA pozitívumként említi, hogy az elmúlt években hazánkban csökkent az üvegházhatásért felelős szén-dioxid kibocsátásának aránya. Amíg 1987-ben 120 millió tonna szén-dioxidot termelt Magyarország, addig 2003-ban már csak 79 millió tonnát.

Ugyancsak pozitív, hogy csökkent az egy főre jutó energiafogyasztás is: 1997-ben közel 20 százalékkal voltunk takarékosabbak, mint az 1985 és 1987 közötti időszakban, 2003-ban pedig további 15 százalékkal. A rendszerváltás óta viszont növekedett az országnak a külföldi energiától való függősége.

A megújuló energiaforrásokból származó energia aránya meglehetősen alacsony: 2003-ban mindössze 0,3 százaléka származott a megújuló energiafajtákból. Ezen belül a víz és a biomassza aránya volt a legmagasabb, a szél és a napenergia viszont elenyésző. Miközben például Ausztriában 70, Svédországban 50, Portugáliában pedig 38 százalék az összes energiatermelésen belül a megújulók aránya.

Az EEA pozitív eredményként elmlíti, hogy növekszik hazánkban a biogazdálkodással művelt területek aránya. 1996-2002 közötti aránya az összes mezőgazdasági területen belül csaknem megtízszereződött: 0,2 százalékról 1,9 százalékra ugrott.

A hulladékgazdálkodás kapcsán a jelentés megállapítja: tíz év alatt közel 30 százalékkal nőtt a lakosságtól elszállított szemét mennyisége. Budapesten például a műanyagszemét aránya háromszorosára nőtt, de több lett a biohulladék-arány is. A jelentés szerint a szeméthalmok növekedésének oka a bővülő lakossági fogyasztás.

Szabó András