Újabb garanciatörvényt akar Orbán

Munkahelyi garanciatörvény elfogadását javasolta Orbán Viktor Fidesz-elnök a kis- és közép-vállalkozásokat sújtó, körbetartozások kezelésére. A miniszterelnök szerint az ellenzéki vezető megint későn ébredt: a gazdasági miniszter a múlt héten bejelentette az erről szóló intézkedés-csomagot és már meg is kezdődtek az egyeztetések.

Ismét egy garanciatörvény megalkotását javasolta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. A Fidesz elnöke a luxusprofit-ellenes javaslat és a nemzeti garanciatörvény után, most munkahelyi garanciatörvény elfogadását indítványozta. Orbán Viktor szerint félelem, kiszolgáltatottság van az országban, 100 ezer munkahely van közvetlen veszélyben, mert a kis- és közép-vállalkozások teljesen eladósodtak a körbetartozások miatt.

Orbán szerint a helyzet az építőiparban a legsúlyosabb, az ott működő cégek 65 százaléka kis- és középvállalkozó, és mintegy 150 milliárdra becsülik a tartozások összegét, amely már veszélyezteti az ágazat működőképességét is. A körbetartozások azonban jelen vannak a kereskedelemben, a szállításban és a szolgáltatási szektorban is - tette hozzá. Később, sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a gazdasági konzultáció során a vállalkozók leginkább a körbetartozásokra panaszkodtak, s ezért döntött úgy, hogy ezzel kapcsolatban készüljön törvényjavaslat, amelyet még a héten benyújtanak a parlamentnek.

A védelmet a Fidesz elnöke a munkahely-garanciatörvény megalkotásában látja. Ez kimondaná, hogy a kis- és középvállalkozások számára a ki nem fizetett számlák áfa-viasszafizetési kötelezettsége megszűnik, az állam azonnal kifizeti a számláit, az állami beruházásoknál azonnal fizetnek, munkahely garancia-alapot hoznak létre, és az uniós támogatások után az állami előfinanszírozás a duplájára nő.

A kormánypárti képviselők közül többen nevetve fogadták Orbán javaslatát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig közölte, hogy Kóka János gazdasági miniszter a múlt héten jelentette be a körbetartozások kezelésére kidolgozott intézkedés-csomagot, és a jelenségtől leginkább sújtott építő ipari cégekkel már folynak a tárgyalások.

Kóka János a december 7-i kormányülést követően beszélt arról, hogy az építőiparban, illetve a nagyobb beszállítói kapcsolatoknál - például amikor egy kisebb cég szállít be egy áruházláncnak - a kisvállalkozók hátrányos helyzetbe kerülnek a megrendelővel szemben. A miniszter szerint ugyanis nincsenek olyan helyzetben, hogy olyan fizetési feltételeket harcoljanak ki, amelyek révén nyereségesen tudnak működni. Kóka felvetette, hogy ilyen esetekben közbeléphet az állam, például azzal, hogy az állami követeléskezelő megvásárolja a kisvállalat követelését, így a cég hamarabb hozzájuthat pénzéhez.