A magyar gazdaságkutatók elégedettek az EU-büdzsével

Az MTI által megkérdezett gazdasági szakemberek elégedettek az Európai Unió hétéves költségvetéséről született megállapodással. A Világgazdasági Kutatóintézet vezetője szerint a kialkudott támogatási összegnél is fontosabb siker, hogy javultak az uniós pénzek felhasználására vonatkozó feltételetek. A Fidesz-alelnök Varga Mihály, volt pénzügyminiszter ugyanakkor "gazdasági kudarcnak" nevezte szombaton az egyezséget.

"Magyar szempontból tényleges sikerként értékelhető az Európai Unió hétéves
költségvetéséről született megállapodás" - mondta Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója az MTI-nek szombaton.

A gazdaságkutató szerint a magyar tárgyalási taktika jó volt, mert elérte, hogy a 2007-2013. közötti időszakban 22,6 milliárd euró támogatáshoz jusson Magyarország, ami egymilliárd euróval több, mint az első brit javaslat alapján lett volna.

Belyó Pál kiemelte, hogy Magyarország több mint háromszor annyi támogatáshoz fog jutni az EU-tól, mint amennyit jelenleg kap. Nagyon fontosnak minősítette azt is, hogy a költségvetésen sikerült úgy változtatni, hogy Magyarország hatékonyabban hívhassa le a kohéziós támogatásokat.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós támogatások elköltésének szabályaiban, illetve az önkormányzati támogatások esetében az áfa-elszámolási szabály változásával is sikerült hozzájárulni ahhoz, hogy az európai uniós támogatással létrejövő fejlesztések sikeresen szolgálják Magyarország felzárkózását az uniós átlaghoz.

"Magyarország számára most az a legfontosabb kérdés, miként lesz képes elkölteni a rendelkezésre álló uniós forrásokat, az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis ez teljes mértékben egyik uniós tagállamnak sem sikerült" - magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy az elfogadott kompromisszumos költségvetés mennyiben szolgálja a lisszaboni célok elérését, Belyó Pál kijelentette: bár az tartalmazza a lehetőséget az unió versenyképességének javítására, a cél elérésének érdekében több síkon és más területeken még számos intézkedést kell hozni.

"Az EU-költségvetésből Magyarországra eső egymilliárdos többletnél sokkal fontosabb, hogy a brüsszeli kompromisszummal javultak az uniós pénzek felhasználására vonatkozó feltételek" - mondta a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője, Inotai András az MTI-nek.

"A következő fontos feladat a hatékony felhasználás hazai feltételeinek megteremtése" - tette hozzá Inotai. "Mint mindenkor, fillérekért ment a harc. Ennél sokkal lényegesebbek a felhasználás feltételei" - mutatott rá a szakember. A magyar költségvetést jelentősen tehermentesíti, hogy míg eddig 100 forint fejlesztési pénzből 50-et adott az unió, addig a szombat hajnali megállapodás értelmében 85-öt fog - magyarázta Inotai András.

Az áfát eddig az uniós pénzekből nem lehetett kifizetni, tehát többletkiadás jelentkezett a költségvetésben. Ezután viszont az önkormányzatok esetében, amelyek az uniós pénzek nagy részét kapják, ezt az áfát az uniós támogatásból el lehet számolni. A város-rehabilitációt eddig az EU nem támogatta, ezután viszont uniós pénzből lehet felújítani a lakótelepeket, városközpontokat. A közlekedés terén kedvező fejlemény, hogy a bekötő utakat is támogatja az EU.

"De mindez annyit ér, amennyit föl tudunk használni. A felhasználás uniós szabályai egyszerűbbé váltak. A következő fontos feladat most már itthon: arccal a hatékony felhasználás felé!" - hangsúlyozta a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője.

A Fidesz kritizálja az egyezséget

Varga Mihály volt pénzügyminiszter, a Fidesz alelnöke szerint az Európai Unió
politikusainak politikai siker, Magyarország számára viszont gazdasági kudarc a szombat hajnalban megfogalmazódott új uniós költségvetési javaslat. Varga Mihály, a Fidelitas országos választmányának szombati budapesti ülésén véleményezte a büdzsét, hangsúlyozva, hogy az a luxemburgi konszenzushoz képest 800 millió eurót, vagyis 200 milliárd forintot vesz ki a magyar emberek zsebéből.

Álláspontja szerint ezzel nehezebb lesz Magyarország felzárkózása az unióhoz régebben csatlakozott 15-ök átlagszínvonalához, kevesebbet lehet az utak felújítására,
autópálya-építésekre, munkahelyteremtő beruházásokra költeni.

A volt pénzügyminiszter azokat az uniós kijelentéseket, hogy a bővítéssel "hirtelen nagyon sokan lettünk az unióban", ami sok pénzbe kerül, és mindenkinek áldozatot kell hoznia, úgy értékelte: az új költségvetési tervezet tükrében a legnagyobb áldozatot Magyarországnak, illetve nemcsak Magyarországnak, hanem a Közép-kelet-európai új tagországoknak kell hozniuk.

Varga Mihály csak azt minősítette pozitívan, hogy a támogatások utáni áfa-visszaigénylést végül is lehetővé teszik, értékelése szerint ezt a többi ország harcolta ki - Magyarország számára is.