Mádl álma nem teljesült

Az elnöki tisztről leköszönő Mádl Ferenc egyszer sem tévedett: ha egy törvényt az Alkotmánybíróságnak elküldött, akkor az legalább részben biztosan megsértette az alaptörvényt. Visszafogott elnök volt, aki kerülte a feltűnést és a konfliktusokat, bár óvatosan többször is méltatlankodott Medgyessy Péter volt kormányfő vagy a baloldali koalíció működése miatt. Sok energiát fektetett a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyébe, de erőfeszítései kudarcot vallottak. Pedig ez volt az egyetlen ügy, amelyben éveken át kezdeményezőként lépett fel.

Mádl sok szálon kötődik a mostani ellenzékhez, különösen pedig Orbán Viktorhoz, a Fidesz elnökéhez és a Fideszhez. Utolsó hivatali napján nem véletlen, hogy éppen Orbán Viktorral találkozik, tőle búcsúzik utoljára a magyar közélet szereplői közül. Mádl a Horn-kormány idején a háttérben rengeteget tett azért, hogy a jobboldali pártok felsorakozzanak Orbán Viktor mögött. Az 1994-es ciklus elején a legkisebb, a végén pedig már a legnagyobb frakciójú ellenzéki párt volt a Fidesz, és az 1998-as választások után hamar megköttetett a Fidesz-FKgP-MDF koalíció. Ebben Mádlnak komoly előkészítő munkája volt, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre és a Nemzeti Kör nevű szervezeteken keresztül. O'sváth Györggyel (az Antall-kormány főtanácsadója volt), Martonyi Jánossal és Nemeskürty Istvánnal együtt több konzervatív személyiség szerint is ők készítették elő a jobboldali választási szövetséget és Orbán miniszterelnökké választását. Közben a jobboldali pártok is jelezték, hogy kölcsönös a bizalom: a Fidesz, a KDNP és az MDF őt jelölte 1995-ben köztársasági elnöknek (a kisgazdák nem szavaztak senkire), de akkor - ahogy Mádl maga is fogalmazott - "az esélytelenek nyugalmával" várhatta a szavazást, ahol Göncz Árpád győzött.

2000-ben Mádl második jelölése sokakat meglepett. Az akkori koalíciós szerződés értelmében a kisgazdáké volt a jelöltállítás joga, akikhez legkevésbé kötődött a Fidesz-MDF-FKgP alkotta kormány pártjai közül. Ráadásul a fél ország arra fogadott, hogy Torgyán József ragaszkodni fog saját jelöltjéhez. Máig nem derült ki, hogy milyen háttéralkuk előzték meg Torgyán József azon döntését, hogy az Orbán Viktort miniszterelnöki székhez segítő Mádlt ajánlja pártja figyelmébe a jelöléskor. Hogy Mádl jó szervező, az már kiderült tudományos munkásságában is, amikor saját tanszéket szervezett az ELTE jogi karán. Hogy nem túl jó szónok és nem karizmatikus politikus, arra pedig emlékezni lehetett oktatási miniszter korából.

Mádl megválasztása csak a harmadik fordulóban sikerült, ami nagyon meglepő volt. Az akkori ellenzék ugyanis nem indított ellenjelöltet, sőt, az MSZP-elnök Kovács László és az SZDSZ-elnök Magyar Bálint is biztosította Mádlt, hogy támogatni fogják. Kiderült azonban, hogy a titkos voksoláskor a baloldali képviselők egy jelentős része mégis nemmel szavazott. Ezért csak harmadszorra sikerült megválasztani őt, amikor a feles többség is elegendő volt.

Mádl már idén tavasszal jelezte, hogy nem szeretne másodszor is indulni hivataláért. Ennek ellenére Orbán Viktor többször is nyilatkozta, hogy szeretné, ha vállalná ismét a megmérettetést, és rajta volt a neve a Fidesz szimpátiaszavazása jelöltjeinek a listáján. Ezt a vetélkedést megnyerte, ennek ellenére sem akart újra indulni, többek között azért, mert tudta, hogy a koalíciós pártok szavazataira semmiképpen sem számíthat, így esélytelen lenne. Támogatta viszont Sólyom Lászlót. Erről Sólyom beszélt egy interjúban, megemlítve, hogy negyven éve ismerik egymást, és atyai bátorítást kapott a jelöléskor elődjétől.

Magyari Péter