Egyre többen viszik haza halottaik hamvait

Pár év alatt megduplázódott a fővárosban azok száma, akik nem temettetik el elhamvasztott halottaikat, hanem az urnába helyezést követően hazaviszik a hamvakat. Növekszik azok száma is, akik a temetési árak növekedése, vagy egyszerűen csak nemtörődömségből a temetkezési cégeknél "felejtik" halottuk hamvait, de volt rá példa, hogy egyszerűen kidobták az urnát a szemétbe.

"A fővárosban jelenleg évente 400-500 esetben viszik haza hozzátartozóik az elhunyt hamvait tartalmazó urnákat. Ez a szám pár év alatt megduplázódott" - mondta Simóka Kálmánné, a 14 temetőt gondozó Budapesti Temetkezési Rt. vezérigazgatója. Szegeden ez az arány még magasabb: Gönczi Judit, az egyik helyi temetkezési cég vezetője szerint ma már az emberek harminc százaléka hazaviszi az elhunyt hozzátartozójának hamvait tartalmazó urnát.

Más sírjába temették a halottat

Egyre többen úgy gondolják, hogy otthon őrzik a hamvakat, vagy - éppen az elhunyt végakaratának megfelelően - szétszórják azokat a saját földjükön, egy erdőben, vagy éppen a Duna felett. Van, aki egyszerre szeretné eltemetni a szüleit, ezért egyikük halála után hazaviszi a hamvakat, s csak a másik szülő elhunyta esetén veszi elő azt, akkor temetnek. Vannak azonban szélsőséges esetei is a temetések elmaradásának: egyesek a temetési árak növekedése, vagy egyszerűen csak nemtörődömségből a temetkezési cégeknél "felejtik" halottuk hamvait.

"Valamilyen úton-módon kötelezni kellene a hozzátartozókat, hogy temettessék el a halottaik hamvait tartalmazó urnákat" - mondja emiatt Gönczi Judit. Szerinte országszerte, s így Szegeden is egyre több olyan urna van, amely - akár már évek óta - nem kell a hozzátartozóknak. Vagyis temetetlenül állnak a raktár polcain. Bár a temetési árak emelkedtek, Gönczi szerint ez mégsem elfogadható magyarázat, mivel a hamvasztással egybekötött temetés minimális költsége bruttó 39 ezer forint, amihez akár 27 ezres önkormányzati segélyt is kaphat a rászoruló család, sőt részletfizetésre is van lehetőség.

"Sajnos olyan is előfordult, hogy a rokonság fogta magát és elásta az urnát egy sírba, csakhogy annak a sírnak semmi köze nem volt az elhunythoz. Ennél is szélsőségesebb eset volt, amikor a család, egy már régóta nálunk lévő urnát elvitt, lekaparta róla a nevet, majd kidobta azt a kukába. A közterület-fenntartók hozták azt vissza, s mivel az azonosító szám alapján azonosítható, hogy kinek a hamvairól van szó, kiderült: a nemrég tőlünk elvitt földi maradványok voltak azok" - sorolta az olyan történeteket Gönczi Judit, amelyek miatt a temetések kötelezővé tételét szeretné.

Kötelező legyen a temetés, vagy ne?

Simóka Kálmánné szerint a temetésre kötelezni nem lehet a hozzátartozókat, ellenben az elszállított hamvakat tisztességesen kell gondozni. Az elszállítás után évekkel, sokan meggondolhatják magukat a korábban elhatározottal kapcsolatban, vagy éppen elköltözhetnek abból a házból, amelynek kertjébe eltemették egykor az urnát.

A vezérigazgató szerint kegyeleti okokból kellene ezekre az esetlegesen előforduló esetekre is megoldást találni. Az [origo] azon kérdésére, hogy miként lehetne ezt jogilag szabályozni, a következőt felelte. "Felmerült nálunk is annak a lehetősége, ami ma Ausztriában gyakorlat, hogy ha a család a háza kertjében temeti el hozzátartozóját, akkor azt az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzetben fel kellene tüntetni. Én ezt egy picit erősnek érzem, de ez egy bevett gyakorlat" - mondta Simóka Kálmánné.

Prutkay János, a Belügyminisztérium tanácsosa szerint nem szabad kötelezővé tenni a hozzátartozók részére a hamvak eltemetését, meg kell hagyni a földi maradványokkal való szabad rendelkezés jogát. A növekvő költségeket, mint az urnák temetetlenül hagyását magyarázó indokot, ő is csak részben tartja elfogadhatónak. Egyrészt támogatás is kérhető a család költségeinek enyhítésére, másrészt kérhető köztemetés is, amely megfelel a kegyeleti előírásoknak.

Kínos köztemetést kérni

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, a temetkezési piacot és a változó szokásokat jó ismerő forrásunk szerint a temetkezések számának csökkenése mögött van anyagi ok is, meg "trendváltozás" is. Egyrészt köztemetést kérni rendkívül kínos minden család számára, csakúgy, mint önkormányzati támogatást, már ha egyáltalán tudnak erről. Ugyanakkor változik az emberek gondolkodása is: a hamvak otthoni tárolása mellett, már úgynevezett altemplomok és speciális urnaőrzők is megfelelő megoldást kínálnak a végtisztesség megadására.

Forrásunk szerint érthető a temetkezési cégek lobbija is a temetések kötelezővé tétele mellett, hiszen ez számukra hoz hasznot, miközben az önkormányzatok feladata a temetők gondozása, a szolgáltatásért ők szedik a bevételt.

Lencsés Csaba