Sérti a jogbiztonság követelményét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, hogy nem fizették ki a 13. havi illetményüket azoknak a közalkalmazottaknak, akik 2004-ben és 2005-ben megszakítás nélkül munkaviszonyban álltak - közölte a helyettes ombudsman hétfőn. Takács Albert az [origo]-nak azt nyilatkozta: azt kérte az Országgyűléstől, hogy vizsgálja meg a körülményeit annak, hogy elmaradt a közalkalmazottak 2004. évi 13. havi illetménye kifizetése.
Az ügy előzménye, hogy egy 2004-es törvénymódosítás szerint az egész éves munka után járó 13. havi helyett 2005-től nulladik havi illetményt fizetnek a közalkalmazottaknak. Ez azonban nem az előző évi munkaviszonyban eltöltött idő utólagos elismerésére szolgált, a megszerzés feltétele mindössze az lett, hogy januárban munkaviszonyban kellett állni. 2004-ben tehát nem fizettek 13. havit, hanem csak 2005-ben, az arra az évre járó nulladik havi bért.
A változtatást a kormány a kifizetések egységesítésével indokolta, korábban ugyanis a dolgozók egy része december közepén felvehette a pénzt, míg másoknak - például a pedagógusoknak - többnyire csak januárban utalták át. A kormánynak ez abból a szempontból előnyös volt, hogy a kifizetés eltolásával sikerült javítania a költségvetési egyensúlyon.
Az intézkedés azonban munkajogi perek tömegét vonta maga után. Az ellentmondásos ítéleteket követően az Alkotmánybíróság tavaly szeptemberben megsemmisítette a meghatározott időszakban jogviszonyban lévőkre vonatkozó szövegrészt, és rendezte azok jogosultságát, akiknek év közben szűnt meg közalkalmazotti jogviszonyuk, például mert nyugdíjba mentek. Megoldatlan maradt viszont azok problémája, akiknek 2004-ben és 2005-ben folyamatosan fennállt a közalkalmazotti jogviszonyuk - mutatott rá a helyettes ombudsman.
Takács Albert szerint a törvény nem rendelkezett egyértelműen a módosítást megelőzően keletkezett jogosultságokról, és a költségvetési törvényben sem oldották meg a problémát. Az intézkedés ellehetetlenítette a 13. havi fizetést, hiszen az a ledolgozott évek után járt, most pedig ha valaki január 1-jén és 2-án közalkalmazott, akkor két nap után is jár neki - mondta az [origo]-nak a helyettes ombudsman. Hozzátette: azelőtt, ha valaki csak fél éve kezdett dolgozni köztisztviselőként, akkor időarányosan járt neki a 13. havi, akkor is, ha január 1-jén nem volt munkaviszonyban. Takács Albert szerint a 13. és a nulladik havi bérnek teljesen más volt a jogalapja és a funkciója, ezért nem lehetett volna felcserélni őket. Később visszaállították a régi rendszert, de a 2004-es esztendő, a hatályba lépés éve problémás maradt.
A helyettes ombudsman a közeljövőben megvizsgálja annak körülményeit is, hogy miért maradt el a hivatásos szolgálatban dolgozók és a köztisztviselők 13. havi juttatásának kifizetése; itt valószínűleg ugyanaz a helyzet, mint a közalkalmazottaknál.
Az Országgyűlés sajtószolgálatától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a házelnök a napokban kijelöli azt a bizottságot, amely a helyettes ombudsman levelével foglalkozik. Feltehetőleg a költségvetési bizottság vizsgálja ki az ügyet, s vagy határozati javaslatot nyújt be a parlamentnek, vagy tájékoztatót tesz közzé.
Az ombudsmani bírálatra közleményben reagált a Kormányszóvivői Iroda, e szerint a kormány úgy véli, Takács Albert most lezárult vizsgálatában "nem mérlegelte kellő súllyal, hogy azok a közalkalmazottak, akik 2004-ben és 2005-ben megszakítás nélkül jogviszonyban álltak, hozzájutottak egyhavi különjuttatásukhoz. Nem csekély összegről van szó: a 2004. évet követően ugyanis 2005. januárjában egyedül a közalkalmazottak javára 68,6 milliárd forint egyhavi külön juttatást utalt át a költségvetés. A közalkalmazottak 2003. év után 2004 januárjában, a 2004-es év lezárultával pedig 2005 januárjában jutottak hozzá a pénzhez" - derült ki a közleményből.
A Kormányszóvivői Iroda közölte azt is, hogy a munkáltatóknak most hétfőn kell gondoskodniuk a 13. havi illetmények átutalásáról, a pénz a banki átfutást követően jelenik meg a számlákon. A jövőben is ugyanez a rendszer érvényesül: minden év január 16-án utalják majd a tizenharmadik havi fizetést, ami jogcíme szerint az utalást megelőző évre vonatkozik.
A közlemény szerint a tavaly ősszel elfogadott zárszámadási törvény rögzíti azokat a szabályokat, amelyek az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezések következtében szükségesek a törvények végrehajthatóságához - azaz megoldja a juttatás visszamenőleges rendezését. A korábbi időszakra vonatkozóan azok jogosultak a különjuttatásra, akik a jogviszonyukat 2004. február 1-je és december 31-e között szüntették meg, továbbá akik 2005. január 1-jén harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon, gyes-en vagy gyed-en voltak, valamint azok, akik 2005. január 1-jét követően létesítették jogviszonyukat - tudatta a Kormányszóvivői Iroda.