Az [origo] tavaly fordult az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához, hogy betekinthessen a négy nagy történelmi egyház (katolikus, református, evangélikus és zsidó) vezetőire vonatkozó aktákba. A katolikus, az evangélikus és a zsidó egyházi vezetők azonban megakadályozták a levéltári adatok megismerését azzal, hogy úgy nyilatkoztak: nem közszereplők.
Ilyen nyilatkozat esetén ugyanis a levéltár nem adhatja ki az adatokat harmadik személynek. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv tartotta magát közszereplőnek, róla kiderülhetett, hogy nem állt kapcsolatban a pártállami renszer állambiztonsági szerveivel.
Ezzel szemben Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia részéről Seregély István elnök, Bosák Nándor alelnök és dr. Veres András titkár, valamint dr. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője nyilatkozott úgy, hogy tisztsége ellenére nem tartja magát közszereplőnek.
Mivel tisztségükből fakadóan a vallási vezetők jelentős közvélemény-formáló szereppel bírnak, az [origo] a bíróság állásfoglalását kérte: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Az ügyben illetékes Fővárosi Bíróság hétfői tárgyalásán csak eljárási jellegű kérdések tisztázására került sor, érdemi tárgyalás csak márciusban várható.
Tavaly került nyilvánosságra az a több száz nevet tartalmazó ügynöklista, amelyet állítólag 1990-ben Németh Miklós akkori miniszterelnök adott át Antall Józsefnek. A sokat vitatott listán nemcsak politikusok, hanem újságírók és egyházi vezetők is szerepeltek.
2005 októberében az Alkotmánybíróság még a kihirdetése előtt megsemmisítette a tavasszal elfogadott ügynöktörvényt, amely megszüntette volna az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, és ezek bárki számára hozzáférhetővé váltak volna. A jelenlegi szabályok szerint tehát továbbra is csak a közszereplők adatai hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Az érintett személy maga döntheti le, közszereplőnek tartja-e magát, és ha nemleges nyilatkozatot tesz, akkor a múltjával kapcsolatos adatok nem kerülhetnek nyilvánosságra.
Gergely Zsófia