"A Lajosnak csak egy baja van: hogy MSZP-s" - jelentette ki egy helybeli asszony a nagyobbik kormánypárt színeiben induló Szabó Lajosról, amikor a jelöltekről kérdeztük. A helyiek közül többen azt mondták: köztudott, hogy Vas megye fideszes, egyesek szerint a választókerülethez tartozó kis falvak lakosságának kilencven százaléka az ellenzék híve. 1998 óta a Fidesz jelöltje, Kovács Ferenc győzött a sárvári körzetben, csaknem hatvan százalékkal, míg az MSZP-s jelölt, Szabó Lajos az 1994-es választásokon nyert (akkor az MDF és az SZDSZ jelöltjei ellen). Az egyik megyei lap szerint ugyanakkor merészség lenne jóslatokba bocsátkozni, sőt, komoly küzdelem várható.
A helyiek véleménye megoszlik arról, hogy mennyire durvul el majd a kampány a választókerületben. Az általunk megkérdezettek egy része keménykedésre számít, míg mások úgy vélték: ha négy éve sem szabadultak el különösebben az indulatok, most sem fognak. "Ezek csak egymást ölik a hatalomért" - legyintett egy idős bácsi. "Komolyan: kit érdekel, hogy ki tudja a másikat jobban ócsárolni? A múltkor is itt volt az Áder, de az is csak végig az MSZP-t szidta" - magyarázta egy pékségban dolgozó nő. Az egyik helybeli szerint jellemző, hogy mindkét nagy párt megkérdezte az embereket, mit gondolnak, és érdekes módon az MSZP megkérdezettjei mindent rendben találtak, a Fidesz pedig éppen ellenkező véleményeket kapott.
A sárvári választókerületben már tartottak nagyobb pártrendezvényeket: a Fidesz jelöltjét, Kovács Ferencet - mint fentebb a bácsi utalt rá - nemrégiben Áder János mutatta be egy lakossági fórumon. A szocialisták pedig a megye központjában, Szombathelyen tartottak utószilvesztert, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszter mellett felvonultatták Éles István humoristát és a Korda házaspárt is.
Átlagos körzet: egy Kovács, két Szabó, egy Gróf
Kovács Ferenc, a Fidesz jelöltje azt szereti, ha csak úgy beszélnek róla, hogy a "sitkei fogadós". Az eredetileg vendéglátós végzettségű politikus családjával ugyanis felújította és fogadóként üzemelteti a régi sitkei kastélyt. Önéletrajzában azt írja: "szabadidőmben a gasztronómia, az étkezési szokások történetét kutatom, e témakörben több írásom és könyvem jelent meg". Szenvedélyéből fakad, hogy képviselőként javasolta például a vendéglátó-ipari dolgozók korkedvezményes nyugdíjának bevezetését, de az indítvány nem talált támogatókra. A sárvári kerületben népszerű politikus 1994-től a Fidesz Vas megyei elnöke, 1998 óta pedig a térség országgyűlési képviselője.
Az MSZP-s jelölt, Szabó Lajos is "régi motorosnak" számít egy helyi lap szerint. A közgazdász végzettségű politikus első munkahelye a Sárvári Cukorgyár volt. Több mint tíz éve különböző bankokban fiókigazgató, osztályvezető. A közéletből sem maradt ki a rendszerváltás óta: Szabó egy időben az MSZP Vas megyei elnöki posztját is betöltötte. 1994-ben a sárvári körzetből jutott a parlamentbe egyéni győztesként, de jelenleg is képviselő: 2002-ben országos listás mandátumot szerzett. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, és mint ilyen, annak idején egyik fontos szereplője volt a László Csaba pénzügyminiszter és az MSZP-frakció közötti konfliktusoknak, az elégedetlenek oldalán.
A jelöltállításból nem maradt ki az MDF és az SZDSZ sem. Dr. Szabó István, a szabad demokraták sárvári jelöltje mezőgazdasági műszaki doktori fokozatot szerzett, és több mint tíz éve önkormányzati képviselő Sárváron, valamint a helyi környezetvédelmi bizottság elnöke. Gróf István, az MDF jelöltje agrármérnök, aki négy évig volt alpolgármester Sárváron. Ma, amellett, hogy önkormányzati képviselő, a sárvári Tourinform iroda menedzsere is.
Biciklik és kamionok harcolnak
Sárvár legutóbb akkor került be az országos sajtóba, amikor kitudódott: a Lego a városba költözik. Tavasztól a dán cég, bezárva svájci, dániai és csehországi üzemeit, a város ipari parkjában gyártatja majd egyik termékcsaládját. A helyi önkormányzati lap szerint Sárvár ezzel "Lego-nagyhatalommá" válik. Ezen kívül többnyire bűnügyi hírekről számolnak be a nagyobb lapok: a közelmúltban például a templomból hazafelé tartó időseket kirabló tizenévesektől féltek a helyiek. Végül a rendőrség elfogta őket, és mostanában füleltek le Sárváron egy emberkereskedő bandát is.
A sárvári választási körzetbe a városon kívül Celldömölk és mintegy negyven kis falu tartozik, több mint 45 ezer választópolgárral. Sárváron több mint tizenkétezren, Celldömölkön csaknem tízezren szavazhatnak majd (a megyében mindig magas volt a részvételi arány). A választókerület problémáinak gyökere részben a térség pici falvainak leépülése és a népességcsökkenés, részben pedig a Sárváron áthaladó forgalmas főút. A Sopronból dél felé irányuló útvonalon, Sárvár központján keresztül évente tizenkétezer kamion dübörög át, így nehéz fenntartani a város fürdő jellegét. A sok sárvári biciklista folyamatos harcot vív a kamionokkal az utakért. A szűk utcaszerkezet mellett egyesek szerint a sárváriak "rossz közlekedési morálja" is fokozza a bajt. A Sárvárt elkerülő útnak eddig a fele készült el.
A körzet és a gyorsan fejlődő Vas megye általános jellemzője, hogy területét apró falvak borítják, melyek közül sokban háromszáznál alig laknak többen. A lakosság öregszik, megszűnnek egyes alapszolgáltatások, rossz a közlekedés - derült ki a helyiek elmondásából. "Sok faluban például nincs busz. Reggel hétkor elvinné egy busz a gyerekeket óvodába, de nincs már ami visszahozza, mert csak délben van járat. Három faluban van egy óvoda" - sorolta egy pékségben dolgozó nő. Több faluban megszűnt a posta is, és bevezették a mobilposta-rendszert. "A vidéki rokonoknak mi adjuk fel a csekkeket meg leveleket, mert ez így jobban működik" - mondta egy sárvári nő az [origo]-nak. Egyre több falusi gyerek is a városban jár iskolába.
A munkanélküliekről mindenki mást gondol
"Mire vagyunk büszkék? Hát a várra, a gyógyfürdőre..." - kezdte sorolni kérdésünkre egy cukrászda pincérnője, ezután elszaladt kiszolgálni a beözönlő osztrák turistákat. Ezt a két nevezetességet minden általunk megkérdezett az első helyen említette. Büszkék a város főterére, és többen a polgármesterre is, aki szerintük "sokat tett a városért" az elmúlt években, "annak ellenére, hogy kevés kormányzati támogatást kapott" - mondták többen is. A fürdőváros és a környék nevezetességei sok turistát vonzanak Ausztriából.
Az idegenforgalom mellett a város iparát tartják említésre méltónak a helyiek. A Sárváron letelepedett multinacionális cégek, az ipari üzemek Pápától Vasvárig látják el munkával a lakosságot. Ez kompenzálja, hogy a kis falvakban alig van munkalehetőség: az ottaniak a városokban - Sárváron, Celldömölkön - találnak munkát A "vasutasvárosnak" számító Celldömölkön pedig a MÁV-leépítések okoznak gondot. A sárvári munkaügyi központ egyébként decemberben mintegy ezerkétszáz állástalanról tudott - ez valamivel magasabb, mint egy hónappal korábban.
Míg a helybeliek egyetértenek abban, hogy Sárvár jó város, a munkanélküliségről már mindenkinek más a véleménye. Az [origo] által megkérdezettek egyik fele úgy vélte, a rendszerváltás óta rengeteget fejlődött a környék. Szerintük nem jellemző a munkanélküliség, különben is: "aki akar dolgozni, az kap munkát". A többiek szerint azonban a rendszerváltás óta romlott a helyzet, a fiatalok, kisgyerekes anyák nem kapnak munkát, vagy ha kapnak, nem lehet megélni a fizetésből, és nagy a létbizonytalanság. "A fiataloknak kell a lakás meg a munkahely, azt teremtsenek!" - mondta egy nyolcvanéves férfi.
Wirth Zsuzsanna
Cikksorozatunk következő részében az ellenfeleket, programjukat és módszereiket mutatjuk be közelebbről.